A tavaszi szezon női divatújdonságai, 1932

A körszálló

A körszálló a 80-as években
(Kép forrása)

A főváros egyik jellegzetes épülete; "hivatalos elnevezése: Budapest Hotel Körszálló. 1964-1967 között épült Budán, a fogaskerekű végállomásánál. Tervezője: Szrogh György (1915-1999) állami díjas építész.

Az épület földszintjén Sövegjártó Mária kerámiaalkotásaival (1967) találkozhatunk.

További képek

A múzeumi park lámpái

A Nemzeti Múzeum, 1880 körül
(Kép forrása)

A múzeumi park lámpáit nem kell attól félteni, hogy a csókák ellopják nagy fényes voltuk miatt. E lámpák olly kormosak, mintha legalább isegy egész télen át sonka módjára valami kéménybe füstre akasztattak volna.

Ugyanott arról is meggyőződhettünk, hogy a lámpagyujtogató akár mindennap olajban fürödhetik, legalább arra mutat azon körülmény, hogy a vasoszlop, mellyen a lámpa áll s a törzaökkő folytonosan csakúgy csepeg az olajtól, ugy hogy alatta a földön nem ritkán egész olajtócsákat lehet látni. E piszkosság a lámpák körül nemcsak undorító, de az arra sétálók azon veszélynek is ki vannak téve,hogy ruhájuk véletlen a törzsökkőhöz ér s szép olajfoltokkal megrakodva kulloghatnak hazafelé.

Vasárnapi Ujság, 1858. március 28.

A Katolikus Társaság bálja a Duna Palotában

Magyaros táncbemutatóval nyitották meg 

a Katolikus Társaság bálját a Dunapalotában.

A Duna-palotát a Lipótvárosi Kaszinó Társaság építtette, 1894 és 1897 között - Freund Vilmos tervei alapján, Márkus Géza, Mészáros és Gerstenberger építőmesterek közreműködésével, neobarokk stílusban. A táncteremben Vajda Zsigmond, Márk Lajos freskói láthatók. Kényszerszellőző berendezése technikatörténeti jelentőségű. Mai formáját 1941-ben nyerte el.

A Duna-palota napjainkban
(Kép forrása)

1945-ig volt a Lipótvárosi Kaszinó székháza. Rendszeresen rendeztek benne jótékonysági esteket és támogatták a fiatal művészeket. A fellépő művészek között szerepelt Mark Twain és Antonín Dvořák is.

A minisztérium 1951 óta kulturális célokra használja. A színházterem freskóit Márk Lajos festette. Itt működik a Duna Szimfonikus Zenekar és a Duna Művészegyüttes. A 292 férőhelyes színháztermen, a 88 férőhelyes kamaratermen és a 250–400 fős éttermen kívül magában foglalja az elegáns, konferenciák és fogadások megtartására alkalmas Széchenyi-termet, Barna-szalont és Fehér-termet. Az épületben ülésezik az Országos Választási Iroda.

(Szöveg forrása)

(Szöveg forrása)

Metrókiállítás Klösz György budapesti fotográfiáiból

Klösz György
(Kép forrása)

A dualizmus egyik legismertebb magyarországi fotográfusa, Klösz György budapesti felvételei láthatók a Metró Galériában, azaz a 2-es és 3-as metró szerelvényein keddtől a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében, 2013. március 12-étől május 12-éig.

Teljes cikk

További információ Klösz Györgyről.

Ebéd a palatinusnál

Ott, ahol most az István föherczeg-szálló van*, régi idökben a Palatinus-hoz czimzett vendéglö volt. Jó volt a konyhája s a vidéki földesurak, ha bejöttek a fövárosba, ha idejük engedte, elmentek, hogy egyenek a Palatinus föztjéböl. Történt pedig, hogy néhai Földváry Miklós, aki holmi ügyesbajos dolgok elintézése végett bejött Pestre és régi szokásához hiven a Vörös ökör-ben szállott meg Fráter Palival meg Dnbraviczky Györgygyel együtt, kedvet kapott arra, hogy a Palatinusnál ebédeljen.
 

A kocsisát magához rendelte és kiadta neki a parancsot: - János, menjen kend a Palatinushoz és mondja meg, hogy mi hárman ma ott fogunk ebédelni. Jó legyen hát az ebéd és ami fő: libapecsenye és turóscsusza legyen!
 

(Kép forrása)

A Palatinus és a palatinus között csak épen egy betü a különbség, de a derék János még ezzel az egy betüvel sem törödött. A parancs, parancs volt. fogta hát magát s felment Budára a palatinushoz. A sok lakáj meg huszár ugyancsak nagyot nézett odafönn, amikor nagypoczkosan beállitott a János kocsis az üzenetlel. Eleinte csak néztek, később keményen rászóltak a tágitani nem akaró legényre s már épen azon gondolkoztak, hogyan lehetne öt a legegyszerübben eltávolitani, amikor a nagy zajra kijött maga a palatinus**. A szolganépség tiszteletteljesen félreállott, János pedig azt gondolhatta: - Hála Istennek, csakhogy itt van, legalább megmondhatom neki az üzenetet!" S nem is habozott sokáig, oda állott a palatinus elé és megnyomva minden szót, még egyszer elmondotta az üzenetet, melyet a lakájok sehogysem akartak az elöbb hatalmas uruk tudtára adni: - Tisztelteti a Földváry tekintetes ur, hogy a Fráter tekintetes urral, meg a Dubraviczky tekintetes urral ma eljön ide ebédre. Jó legyen hát az ebéd és ami fő: libapecsenye és turóscsusza legyen !
 

József nádor

A palatinus töviröl-hegyire megmagyaráztatta az üzenetet, azután mosolyogva csak ennyit mondott az üzenet hozójának: - Jól van, fiam! Meglesz!
 

Földváry tekintetes ur egészen nyugodt volt, amikor János megmondotta, hogy ott volt a Palatinusnál és azt üzenik onnan, hogy: jól van, meglesz!

Délben két czimborájával be is állitott a Palatinushoz. Bizony nem várta ott se libapecsenye, se turóscsusza, hanem helyette a palatinus hintaja és tisztje, aki nagy bámulatára azt jelentette neki, hogy mivel a János kocsis hármuk számára libapecsenyét és turóscsuszát rendelt a palatinusnál, tessék most már a hintóba ülni, mert a palatinus türelmetlenül várja őket.
 

S a budai várban Földváry, Fráter meg Dubraviczky tekintetes urak, ugy amint rendelték, libapecsenyét meg turóscsuszát ettek a palatinusnál, akinél szivesebb házigazdát, kedvesebb embert bizony aligha találtak volna.

Országos Hirlap, 1898. február 11.

*

** József nádor.

Kiállítás a Sajtóházban: Vajdahunyad vára

2013. február 5. kedd, 18 óra

 Milibák Tibor: 

Vajdahunyad vára 

(Hommage à Claude Monet) 

c. fotókiállításának megnyitója a Sajtóházban. 

 

A kiállítást megnyitja: Keleti Éva fotóművész
Közreműködik: David Yengibarjan harmonikaművész

A kiállítás megtekinthető 

a Magyar Újságírók Országos Szövetsége 

székházának Mikszáth-termében.

Budapest VI., Vörösmarty u. 47/A

Telefon: (1) 478-9040
E-mail: recepcio@muosz.hu

Nyitvatartási idő:
hétköznap 8-19 óráig
hétvégén 11-19 óráig

Jelmez-bemutató a Gellértben, 1934. január

 

Az Atelier tervező- és műhelyiskola növendékei neves 

festőművészek ötletei nyomán készült színes jelmezes

felvonulást rendeztek.

A Zichy Múzeum

A palota a Vasárnapi Újság képén. Ma  a Cseh Nagykövetség működik az épületben

Gróf Zichy Jenő alig pihente ki utóbbi ázsiai lanúlmányútjának fáradalmait, már is egy nagyszabású terv megvalósításához fogott, moly nemcsak reánk, magyarokra nézve fontos, hanem a külföld tudósaira és művelt közönségére is nevezetes vonzóerőt fog gyakorolni. Elhatározta ugyanis a nemes gróf, hogy egy értékes, és fajunk eredetére vonatkozólag is rendkívül érdekes múzeummal gyarapítja székesfővárosunk közintézeteit. 

E múzeum Kovács Frigyes műépítész tervei szerint, a Rózsa- és Szegfű-utcza sarkán épül, tőszomszédságában a gróf lakásául szolgáló kis palotának, melynek homlokzatát is összhangzatba hozzák a múzeum homlokzatával. A faragott kőburkolatú homlokzat olasz renaissance stílű lesz s nemes egyszerűségével fogja hirdetni az épület komoly rendeltetését. A homlokzat díszei: a tudományt és művészetet jelképező szoborcsoportozatok, melyek közt a grófi czímer foglal helyet. Az allegorikus csoportozatok agyagmintái már készen vannak s legközelebb a szobrász vésője alá kerülnek.

Az épületnek két bejárója van, egyik a Rózsa-, másik a Szegfű-utczában. Amaz a gróf magánlakásához, emez a múzeum helyiségeihez vezet. Az előcsarnok, valamint a tágas lépcsőház falait vaskóin márványnyal hurkolják, s a kétoldalt álló márványoszlopok kellemes hatást tesznek a belépőre. A kettős karú lépcsőzet az udvarra nyiló nagy ablakon kívül felülről is nyer világosságot. 

Mi lesz a Horváth-kerttel? 1861

A Horváth-kert részlete a Budai Színkörrel
(Kép forrása)

A budai Horváth-kert ügyét a városi tanács akként döntötte el, hogy a kert „semmi esetre sem fog felosztatni háztelkekre". Szép; csakhogy az is szép lenne, ha a kerten végig vonuló, büdös csatornát betemetnék.

Vasárnapi Ujság, 1861. december

A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) 1862-ben, az Alagút megépültekor Buda városa megvásárolta, és közparkká alakította. Az eladó Horváth család kikötötte, hogy a parkban játszóteret is kell létesíteni. A Horváth-kertben folyt az Ördög-árok, amely ma is a park alatt folyik, de már több mint 130 éve be van fedve. 

Itt működött a Budai Színkör. Épületében 1843-tól kezdve játszottak német vándortársulatok. Miután 1870-ben Buda városa határozatban tiltotta meg a német nyelvű színielőadásokat, számos magyar rendező váltotta egymást, általában kevés sikerrel. A nyári színházként működő épületet végül 1937-ben lebontották.

A rendszerváltás után visszaállították a parkba a Nepomuki Szent János-szobrot, amely korábban az Ördög-árok hídját őrizte.

(Szöveg forrása)

Kapcsolódó cikk: Az ördögi Ördög-árok

Pepita megérkezett Pestre

Pepita de Olíva, 1856-ban
(Kép forrása)

Pepita megérkezett Pestre, s a német színházban már meg is kezdte vendégszereplését. — Aradra és Temesvárra is várják a hires lábmüvésznőt közvetlen pesti vendégszereplése után.

Vasárnapi Ujság, 1858. december 19.

Egy bájos táncosnő neve vált nálunk közszóvá az aprókockás mintájú szövetek megjelölésében,a pepitá-ban. Pepita de Ortega, spanyol táncosnő, első férje után Pepita de Oliva, 1853-ban ejtette lázba Pest közönségét, miután már egész Európát is Pepita-mámor fogta volt el. Először a német színházban táncolt; a Nemzeti Színházban akkor épp Ira Aldridge, a híres néger színész Shakespeare-alakításai ragadták el a közönséget, úgyhogy Pesten két párt keletkezett, az Aldridge- és a Pepita-párt (más pártot nem is tűrt volna Bach kitünő rendőrfőnöke, Josef Prottmann). De mikor a nemzeti színpadon is föllépett, s az esték egész jövedelmét jótékony célra adta, a lelkesedés határt nem ismert, s mindenki csak Pepitáért rajongott. A kereskedések pedig megteltek Pepitaszalaggal, Pepita-kalappal, Pepita-cipővel s száz egyéb Pepita-tárggyal. Hogy miért maradt meg éppen a kockás szövetben az ő neve mindmáig, még pedig csak nálunk, azt csak a szavak sorsának szeszélye tudná megmondani. Így tehát a viganó, meg a pepita egy táncmesternek s két szép táncosnőnek emlékét őrzi nyelvünk kincstárában.

Tolnai Vilmos

Napkelet, 1923

 

A Haas-palota

A Gizella (ma: Vörösmarty) tér, a Haas-palotával, 1902 körül
(Kép forrása)

Ha a Váci utca felől közelítve a mai Vörösmarty térre lépünk, bal felől óriási, modern irodaházat láthatunk. De nem volt ez mindig így. Valaha itt kellett áthaladnunk az egykori pesti városfal Váci kapuján, a falon kívül pedig 1794-től Tuschl Sebestyén krajcáros nyári színházát látogathattuk meg. Ennek helyén 1812-ben nyitott

Haas Mór irodaiberendezés-üzlete
1923 körül
(Kép forrása)

a Német Színház, 3500 férőhellyel- A mutatós, klasszicista stílusú épület azonban nem volt épp közönségbarát: a repceolajlámpások és a nyitott árnyékszékek miatt állítólag folyton kellemetlen szag terjengett benne, nélkülözte a fűtőberendezéseket, ráadásul az akusztikája is rossz volt. Idővel fűtőberendezésekkel látták el, csakhogy ez okozta a bajt: a épület teteje 1847-ben leégett. Sőt:1849-ben, amikor az osztrák császári csapatok Budáról ágyúzták Pestet, találatot is kapott.

Később új tetőt tettek rá, és egy ideig iskolaként, majd vásárcsarnokként használták. Az 1870-es években aztán Haas Fülöp szőnyegkereskedő rendezett be itt üzletházat - Linzbauer István tervei alapján. A palota alsó két szintjén üzletek voltak, további három emeletén lakások.  Ezen a helyen működött 1896-ban a Millenium kiállítás jegypénztára.

A legújabb épület, napjainkban
(Kép forrása)

A második világháború során az épületet bombatalálat érte. Jó ideig romos állapotban volt, majd lebontották; 1971-ben modern irodaház váltotta fel, melyet Tallós Elemér és Hübner Tibor tervezett. Ezt a 2005-ben lebontott épületet sokan "Elizélt Palota" néven emlegették. 

Ennek helyébe az ING Ingatlanfejlesztõ emelt új épületet kereskedelmi, iroda- és lakófunkciókkal, Fazakas György csapatának tervei szerint,  Jean Paul Viguier francia építész konzulensi közreműködésével.

A Halász-kút

A pesti polgári halász-czéh már 1847 ben állított — a haltéren — egy kutat, mely idő folytával megromolván, a nevezett czéh által a jelen évben elhatároztatott egy uj, s a jelenlegi igényeknek megfelelöleg sokkal nagyobb és szebb kútnak épitése.

A szobor eredeti helyén, a Hal téren, mely
a mai Erzsébet híd pesti hídfőjének közelében volt

Ez uj kút épitését a  n e v e z e t t halász-czéhtöl Gottgeb M. kőfaragó vállalta magára, kinek ügyes vezetése alatt létesült az egész. A homokkőbői 7 láb, 8 hüvelyknyi magasságban művészileg készült szép szobor, a müveiről már is dicséretesen ismert Dunaiszky László szobrász hazánkfia vésője alól került ki.

Az előttünk levő művön, egy halászleánynak csinos és költői alakját látjuk, jobb kezében ruhája segedelmével egy nagy halat emelve, mig másik kezével bő szoknyáját festői redőkbe szedve pórázra fűzött kisebb halakat, s a halászat jelvényét — hálót —tart, a halak bal csípőjén lefelé függve, a dús redőzetben majdnem eltűnnek. Az egész, a szemlélőre igen kellemes hatást tesz, és ha mégis hibát akarunk rajta keresni, talán csak azt lehetne itt megróni, hogy az efféle szegényebb sorsú halászleányoknál, mint a milyet ez is ábrázol, s kik épen mint ez is, kényérkeresési nagy munkájukban vannak elfoglalva –nem igen divatozó szélességgel van öltözködve.

A Hal téri piac. Klösz György felvétele
(Kép forrása)

A halászat jelképéül talán sokkal szebben és természetesebben lehetett volna alkalmazni egy erőteljes férfialakot, izmos meztelen karokkal és lábszárakkal, hálóval az egyik, halakkal a másik kezében, s a halászat többi jelvényeivel körülvéve.

Ez szépen felfogva s jól kidolgozva, sokkal jobban felelt volna meg a czélnak, miután a halászat mesterségét nők csak kivételesen gyakorolják.

A kút mai helyén,
az V., Kristóf téren

Képünkön — mely e kutat ugy mutatja, a mint jelenleg van — hiányzanak még két oldalt a viz kifolyásánál az öntött vasból készülendő Delphin-alakok, melyek most vannak készülőben Gubicz András pesti gépgyárnok vasöntödéjében, s melyek mihamarabb elkészülve, a most meztelen kiálló vizcsöveket diszitendik.

Ha a néző e figyelemreméltó csinos kutat, közelebbröli megtekintésre is méltatja, azonnal minden kérdezősködés nélkül is megtudhatja : kik általemeltetett, mert azt, —közvetlen a szobor alatti  első alapzaton — következő felirat hirdeti: ÁLLÍTTATOTT A POLGÁRI HALÁSZ-CZÉH ÁLTAL. MDCCCLXII."

Vizét a Dunából kapja az e végre épített föld alatti vízvezetéken keresztül , honnan már destillálva huzatik fel; s igy jelenleg ez Pestnek egyik legjobb ivó-vizű kútját, s a haltér körüli lakosok egyik jótéteményét képzi.

Nem lehet itt azon közös óhajtást elhallgatni, hogy : b á r m i n é l előbb megkezdené már a város is a tervezett nyilvános kutak épitését; hogy valahára megszabadítaná Pest lakosságát az ártalmas, rósz vizektől!

Ez egyike a legégetőbb szükségeknek a fővárosban, s valóban kívánatos volna, hogy a régóta megpendített s folytonos tárgyalás alatt levő vízvezetési ügy, végre óhajtott eredményekre vezessen!

Zombory Gusztáv cikke nyomán

Vasárnapi Ujság, 1862. december 7.

Mi lesz a Budai Népszínházzal? - 1868

A Budai Népszínház egykori épülete
(Kép forrása)

A budai magyar szinészet téli szállására költözött, a lánczhid melletti népszinház igénytelen épületébe, melyhez nevezetes történeti emlékek vannak kötve. Ugy halljuk, a városi tanács el akarja zavarni innen e kis, lelkes sereget, mely oly kitartó küzdelmet folytat évek óta a részvétlenség ellen és e küzdelem folyamában annyi jelét adja életrevaló ágának. A mostani szinház helyére szállodát akarnak épiteni, s helyette a várszínházát engedni át. 

A csere azonban korántsem lenne előnyös, mert a pestiek, kikből a népszinházi közönség legnagyobb része áll, még a Iánczhid szelével, viharával csak szembeszállanak néhanéha, de már azt csak nem kivánhatja tőlük senki, hogy éjszakának idején hegyet is mászszanak.

Azért csak épüljön az a szálloda máshova.

Vasárnapi Ujság, 1868. november 15. 

A Budai Népszínház 1861 őszén nyitotta meg kapuit, a Lánchíd budai hídfőjénél. Ezt az épületet Mátyás király egykori lovardájából, Gerster Károly és Frey Lajos tervei alapján alakították át színházzá. A színház alapítója Molnár György volt. Főképpen operettet és népszínműveket adtak elő.  1864-ben azonban csődbe ment,  így bezárták. 1867-ben nyílt meg ismét, olyan tehetségek szereplésével, mint például Blaha Lujza és Jászai Mari. 1870-ben végleg megszűnt; épületét ugyanabban az évben lebontották.

(Szöveg forrása)