Zsúfolt népiskolák, 1898

Országos Hirlap, 1898. április 20.

Élet a tanonc-otthonban, 1933. március

 

Élet a tanonc-otthonban. 
A székesfőváros jól bevált intézménye 
az első tanonc-otthon, ahol a szegénysorsú árvák 
oktatás mellett higiénikus ellátásban részesülnek. 

A testi nevelésről

(Kép forrása)

A tornatanítás tételénél Papp Samu hosszasabban fejtegeti, mennyire szükséges az iskolákban a testi nevelés fokozottabb gondozása, különösen az iskolai játékok meghonosítása. Az ugrás,mászás, lapdajáték igen alkalmasak a testi nevelésre, sőt még a jellem szilárdítására is. 

Még nagyobb gondot kell forditani a leányok testi ápolására. A megerőltetett szellemi foglalkozás mindenesetre ártalmas a nőknek. Nem helyeselheti azt a nevelési rendszert, amely mindenkép tudósokat és hivatalnokokat akar nevelni a nőkből. A nők agysulya kisebb,mint a férfiaké, természetes tehát, hogy a szellemi foglalkozás sokkal kisebb mértékben való a nőknek, mint a férfiaknak. 

A testi nevelés hasznát és szükségét a teóriában nálunk mindenki elismeri, sőt szép szavakban hirdetni is szokták, de megvalósításától bizony igen-igen távol állunk. Alig van valami játszóterünk s ezért sürgeti, hogy a fővárosban és a vidéki városokban a játszóterek fölállítása érdekében tegyenek valamit. London városa másfél millió forintot költött tavaly arra, hogy kisajátítások által a játszótereket szaporítsa.

(A képviselőház üléséről)

Országos Hirlap, 1898. február 24.

Cselédek iskolája, 1898

Cselédkönyv, 1924
(Kép forrása)

A budapesti katholikus nök egyesülete és a Lorántffy Zsuzsannáról nevezett protestáns nőegyesület ingyen oktatásban akarják részesíteni a cselédeket. A protestáns nők vasárnap, a katholikusok pedig csütörtök és vasárnap délutánra tervezik az ingyenes előadásokat. Mind a két egyesület a fővároshoz fordult a végett, hogy az iskoláknak alkalmas helyiségeket adjon a kitüzött czélra s a tanács ma mind a két folyamodást elfogadta.

Országos Hirlap, 1898. február 4.

Jelmez-bemutató a Gellértben, 1934. január

 

Az Atelier tervező- és műhelyiskola növendékei neves 

festőművészek ötletei nyomán készült színes jelmezes

felvonulást rendeztek.

Hetvenéves a Nemzeti Torna Egylet, 1933. december

 

Hetvenéves a Nemzeti Torna Egylet. József főherceg jelenlétében zsúfolt nézőtér előtt vonult fel az NTE válogatott gárdája a 70 éves jubileum alkalmából megtartott bemutatón.

NET: a m. tornászat alapjait lerakó egyesületet Clair Ignác Testgyakorlati Int.-ének tanítványai al. 1863. szept.-ében Pesti Torna Egylet néven, Széchenyi Ödön gr. elnökletével. Az 1865-ben Nemzeti Torna Egylet nevet felvett egyesület fő feladatának tekintette a Nemzeti Tornacsarnok felépítését, melyet 1870 decemberében adtak át rendeltetésének Bp.-en a Szentkirály utcában. A Nemzeti Torna Egylet foglalkozott a korabeli sportok szinte valamennyi formájával (atlétika, torna, turisztika, korcsolyázás, vívás stb.), de a testnev. szempontjából az a felbecsülhetetlen érdeme, hogy Mo.-on keretei között kezdődött el a testnevelő tanárok képzése 1881-től. A tornatanítói tanfolyamok anyagát és a vizsgáztatás rendjét a Nemzeti Torna Egylet dolgozta ki, amelyet a kultuszmin. hagyott jóvá. Ezeket a szabályokat 1884-ben a tornatanítónőkre is kiterjesztették, és ettől kezdve az egyesület jogot nyert arra, hogy diplomát adjon a polg. és a felsőbb isk.-kban végzendő testnevelők tanítására. Az 1868-ban kodifikált népokt.-i tv. kötelezővé tette az el.-i isk.-ban is a torna (testnev.) tanítását, így a Nemzeti Torna Egylet min.-i támogatással tanfolyamonként 100 fő oktatót adott a közokt. számára. A tornatanárképzésben ezt a monopol helyzetét a Nemzeti Torna Egylet 1920-ig megtartotta, ekkor áll.-osították a középisk.-i tanárképzést, majd 1925-től pedig a Testnev.-i Főisk. (ma: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar ) vette át a testnevelők képzését.

(Szöveg forrása)

 

Tizennégyezer iskolakerülő

Az Erzsébet Nőiskola udvara télen, 1902 körül
(Kép forrása)

86,244 iskolaköteles közül körülbelül 14,000 nem volt a mult esztendőben a táján sem az iskolának. Ez volt a közoktatási bizottság mai értekezletének a főtárgya. A belügyminiszter hivta föl erre a főváros figyelmét, segítsen valahogy a bajon. A bizottság Verédy Károly tanfelügyelőt és Kőrösi József statisztikai hivatali igazgatót bízta meg a kérdés tanulmányozásával.

Országos Hirlap, 1897. december 18.

Zirzen Janka jubileuma

Feszty Masa portréja
az ifjú Zirzen Jankáról

Az Andrássy-uti állami tanítónőképző intézetben* nov. 20-ikán szép ünneppel ülte meg a tanári kar Zirzen Janka** jubileumát. Épen húsz éve telt be, hogy báró Eötvös miniszter a tanitónőképző-intézet élére nevezte ki a nagyérdemű hölgyet, ki nevelőnői pályáját ötven év előtt kezdte. Az ünnepélyre a tanügy emberei nagy számmal jelentek meg, s jöttek vidékről is, a tanítványok közül.

Vasárnapi Ujság, 1889. november 24.

*A pesti Sugárút 74-ben, azaz a mai Andrássy úton működött Erzsébet Nőiskoláról van szó. Az intézmény elődje a II., Csalogány utcában volt. 

**Zirzen Janka (1824-1904) a magyar nőnevelés úttörője. 15 éves korától nevelőnőként tartotta fenn magát. 1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. Tanulmányozta a hazai és külföldi (Bécs, Párizs) ipariskolák működését; a tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is. Érdemeiért Ferenc József koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. (Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott.) 1896-ban vonult nyugalomba.

(Szöveg forrása)

Kereskedelmi iskolapalota a VIII. kerületben

Az iskola homlokzati terve
(Kép forrása)

Az 1900-as évek elején tapasztalható gazdasági fellendülés Magyarországon is éreztette kedvező hatását. Három év alatt több mint 2300 új vállalat alakult az országban; fellendült a kereskedelem is. Ezért dönthetett úgy Budapest Székesfőváros Tanácsa dr. Bárczy István főpolgármester elnökletével, hogy a VI. kerületi Nagymező utcai Felső Kereskedelmi Iskola a Rökk Szilárd utcában elhelyezett osztályait önálló iskolává nyilvánítja.

Az iskola bélletes főkapuja, 1913 körül
Fotó: Erdélyi Mór
(Kép forrása)

Az új intézménynek új épületet is szántak - ez lett a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. Az impozáns "iskolapalota" egy óvoda helyén épült, voltaképp egy szűkös és nem sok jót ígérő telken, a Vas utca 9-11-ben, 1909 és 1913 között. A tervező, Lajta Béla (1875-1920) azonban emlékezeteset alkotott. 

Tanteremajtó
(Kép forrása)

A praktikus térszervezés és elrendezés célszerű logikája mindenütt népművészeti ihletésű díszítésekkel társul - a tervező nemcsak az épületet, de még a bútorzatot is ilyen szándékkal, egységes szellemben álmodta meg. Ennek megfelelően készült az előcsarnok és a lépcsőház díszítőfestése, a folyosók falait burkoló terazzólapok mintázata, de a tantermek ajtóinak festése is.

Az L alaprajzú, négyemeletes épület egyik jellegzetessége a lépcsőtornyok aljában nyíló, az ókori Kelet építészete által ihletett, bélletes fő- és mellékbejárat. Fölötte latin felirat: "Non scholae, sed vitae discimus". (Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) A homlokzat díszítőemelei között a kereskedelem, a közlekedés és az ipar modern jelképeit is felfedezhetjük.

Tanterem, részlet
(Kép forrása)

Az iskola 1925 óta Széchenyi István nevét viseli, bár sokan ma is "Vas utcai kereskedelmi"-ként emlegetik. Egykor itt tanított Szerb Antal író és Ancsel Éva filozófus is.

A második világháború során az épületben hadikórház működött, de 1946-tól ismét folytatódhatott a tanítás. Lányokat először 1951-ben vettek fel az intézménybe, amely 1953-tól tanárjelöltek gyakorló-iskolájaként is szolgál. 

(Szöveg forrása)
(Szöveg forrása)