Ilyen volt... a kilátás a Wagner-villából

Kilátás a Wagner villa teraszáról, 1938
(Kép forrása)

A II., Mecset utcai, négy saroktornyos, oszlopcsarnokos villa, mely az 1880-as években épült, egykor szinte körülölelte a Gül baba türbéjét, amit falai jelentős részben meg is óvtak a pusztulástól. Magát a villát javarészt lebombázták. Tulajdonosa Wagner János volt. 

"1861-ben a budai tanács csak úgy engedélyezte a szomszédos telektulajdonosnak, Wagner Jánosnak a Mecset utcai telkek megvásárlását, hogy ha Wagner biztosítja a 'mecsetbe járó s kelő közönségnek, valamint az évenkénti imádságok elvégzése végett megjelenni szokott török papoknak a saját telkén való átjárást' /megjegyzés: a szent helyet látogató zarándokok igényeit figyelembe véve/. Látható tehát, hogy az évenkénti zarándoklatok a későbbiekben sem maradtak el, igaz, a türbét a budai tanács helytelenül mecsetnek tartotta.
Wagner később a türbe telkét is megvásárolta, de maga a türbe az 1870. évi telekkönyvbe Törökország tulajdonaként került bejegyzésre. 1878-ból részletes mérnöki felmérés készült az építményről, 1885-ben pedig Grill Lajos építőmester a török főkonzulátustól felkérést kapott a türbe restaurálására. /.../
A telektulajdonos Wagner legott tiltakozott a Grill Lajosnak kiadott engedély miatt, amiben a magántulajdon sérelmét látta. Maga is kért engedélyt bizonyos építkezésekhez, s bár megígérte, hogy építkezéseivel nem akadályozza meg a türbéhez való eljutást és hozzáférhetést, az új épület falai teljesen körülzárták a törökkori sírkápolnát.

A türbe műemlékké nyilvánítása és restaurálása 1914-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Gül Baba türbét a Műemlékek Országos Bizottságának előterjesztésére 'annak történeti és kulturális jelentősége folytán' a műemlékekről szóló 1881. évi XXXIX. törvénycikk alapján 'fönntartandó műemlékké' nyilvánította. A Wagner család természetesen ismét sérelmezte az eljárást, mivel szerintük 'alaptalan mende-mondákon kívül nincsen semmiféle bizonyíték', amely a türbe műemlék voltát igazolhatná."

(Szöveg forrása)

Az egykori villaépület korábbi képeken is felfedezhető:

A villa a Lukács fürdő mögött, a bal oldalon látható Kálvária-kápolnától balra állt (1890-es évek)
Fotó: Klösz György
(Kép forrása) 

A türbe, és a villa részlete 1895 után
(Kép forrása) 

A két épület 1900 körül
(Kép forrása)

Kapcsolódó cikk: Gül baba türbéje

Szépül a Margit rakpart, 1898

 

Margit híd
(Kép forrása)

Országos Hirlap,1898. április 17.

Légtünemény a Császár fürdő fölött

(Kép forrása)

Gonvers, vaspályai mérnök e hó 8-án este a császárfürdő melletti kertben levén, az északnyugati égen, a nagymedve 3 csillagával hasonló magasságban Venus nagyságu és fényű, kék világitásu golyót látott, mely lassan leereszkedvén, nagysága és fénye háromszorosan növekedett, s végre a láthatáron hirtelen eltünt. Az egész tünemény 5 másodperczig tartott. Zajt nem lehetett észrevenni.

Vasárnapi Ujság, 1861. december

Motorverseny a Gugger-hegyen, 1932. november

A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) 

versenyének első helyezettje Kozma Endre lett.

Császárfürdő Budapesten, 1898

Országos Hirlap, 1898. november 14.

Elsőrangu kénes hévvizü gyógyfürdők páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványviz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmes lakószobával. Legszolidabb kezelés. Prospektus kivánatra ingyen és bérmentve.

A Széll Kálmán tér, egykor

A Moszkva (Széll Kálmán) tér 1975 körül

Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.  

1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, az itt lévő agyagbánya után (mely a török uralom végétől működött, és a 19. század második feléig téglavetéshez szolgáltatott alapanyagot). 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről.

A Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE)
sportolói és klubháza, 20-as évek
(Kép forrása)

Átépítését a második világháborús készülődés tette időszerűvé. Az erre haladó villamosvonal részét képezte az Óbuda MÁV-állomást a Déli pályaudvarral összekötő Duna jobb parti körvasútnak.

Az új forgalmi csomópontot a szomszédos Széll Kálmán térre tervezték. A budai körút kiépítésekor - még a századforduló elõtt - az itt működő Christen-féle téglagyárat szanálták. A térséget rendezték. A területet később a Budapesti-Budai Torna Egyesület (BBTE) vette birtokba. Klubház, teniszpálya, télen jégpálya szolgálta a pihenni, szórakozni akarókat.

A Széll Kálmán téri teniszpályán, 30-as évek
(Kép forrása) 

1951-ben a szovjetbarát városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

(Szöveg forrása)

(Szöveg forrása)

Ki volt Széll Kálmán? Politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ( 1843-1915).

A Gyermekvasút (Úttörővasút)

A Gyermekvasút építéséről 1947-ben született döntés, a kivitelezés 1948 áprilisában kezdődött. Ugyanazon nyarán adták át az első, 3 km-es  szakaszt, a Széchenyi-hegy és a mai Virágvölgy állomás között. A rákövetkező évben a mai Szépjuhászné állomásig, 1950-ben Hűvösvölgyig hosszabbították meg a vonalat. Az üzemeltetést a Magyar Államvasutak és a Magyar Úttörők Szövetsége látta el.

A kisvasút egyrészt jó közlekedést biztosított az akkor épülő csillebérci gyermektáborhoz, másrészt megszerettette a vasúti közlekedést a működtetésében részt vevő 10-14 éves gyerekekkel. 

.

A vasúti pályát 1989-1990-ben teljesen újjáépítették; az utómunkálatok 1993-ban zárultak le. A rendszerváltozás évében az Úttörővasút nevét Gyermekvasútra módosították. A vasúti szolgálatot (tanfolyam elvégzése után, felnőttek irányításával) ma is gyerekek látják el.

A Gyermekvasút honlapja elérhető ITT

Képek az egykori Úttörővasútról, 1950-75 (fotók: Fortepan):

Az ördögi Ördög-árok

 

Az Ördög-árok: egy patak, mely a Budai-hegységben, a Nagykovácsi-medencében ered. Nagykovácsin és a Remete-szurdokon keresztül érkezik Hűvösvölgybe. A Hidász utcától egy nagy iszapfogón átfolyva a föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt végigfolyva az 1646,2 folyamkilométernél, az Erzsébet híd fölött éri el a Dunát. Innen mára már a főcsatornába vezették, illetve teljesen lefedték.

A múltban sokszor okozott bajt - nevéhez méltóan "viselkedett" 1875. június 26-án is, amikor óriási felhőszakadás zúdult a fővárosra. 

(Szöveg forrása)

Az ördög-árok ellen már rég óta hangos panaszok emeltetnek /.../ veszélyes jellege miatt is, /.../ de főleg bűzhödtsége, rondasága miatt. Beboltozásán s némileg más irányba vezetésén, évek óta dolgoznak már, a nálunk szokásos lassusággal és határozatlansággal. E körülmény döntő befolyást gyakorolt a veszedelemre. A munkálatok miatt az árok egyes pontjain a szabad lefolyás némileg akadályozva levén, az egyszerre, irtózatos erővel lerohanó víztömeg megtorlódott, visszafelé ömlött, felfeszitette a boltozatot, vagy kitörve belőle, elbontott mindent.

Elektromos vasút a Hűvös völgyből Mária Remetére

A kereskedelemügyi miniszter f.évi május 16-án kelt rendeletével Hidegkuti Steinbach Ervin földbirtokosnak, a budapesti közuti vaspályatársaság hűvösvölgyi vonalának végállomásától Mária-Remete bucsujáró helyig vezetendő és elektromos erőre berendezendő közforgalmu helyi érdekü vasútvonalra, hivatali elődjének rendeletével kiadott előmunkálati engedélyét a lejárattól számitandó további egy év tartamára meghosszabbitotta.

Sajtóhír, 1900 május

(Szöveg forrása)

Villamos vasút részlete, Hűvösvölgy. Divald Károly felvétele, 1900
(Kép forrása)

Az 1950 óta Budapesthez tartozó mai Széphalom a 20. század elején az akkor alig 2 ezer lakosú Pesthidegkút község szinte teljesen lakatlan határterülete volt, a Steinbach család tulajdonában. Csak miután kiépült a hűvösvölgyi villamosvasút, és a közben eladott Steinbach-birtokot házhelyekké szétparcellázták, akkor, az 1910-es években jelentek meg itt az első telepesek, eleinte többnyire kisiparosok, postások, és a fővárosi közlekedési vállalat, a „BESZKÁRT” alkalmazottai: villamosvezetők, kalauzok, ellenőrök.

(Szöveg forrása) 

Megjegyzés

Széphalom: Budapest városrésze a II. kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén.

Máriaremete: Budapest városrésze a II. kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén.

Gül baba türbéje

Budán a József- vagy Kálvária-hegyen a császárfürdő közelében szőllőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a mostani kor müvei közé tartozik. 

Mindig zárva van ez épület, kulcsai, – ha jól tudjuk, – a budai városházban tartatnak, s csak akkor veszik azokat elő, midőn ide zarándokol messze földről Törökországból egy jámbor müzülman napsütötte arczczal; a mi rendesen minden három évben szokott megtörténni. Ez aztán veszi a sokáig pihent kulcsokat, felnyitja nagy áhitattal a szent hajlék ajtaját, mellynek küszöbén hogy beléphessen, egy pár száz mérföld viszontagságaival küzdött meg zarándoki türelemmel. 

A mecsetben egy fakard és egy szőnyeg van, e szőnyegre borul a jámbor zarándok arczczal, és imádja Allaht a hazájától távol eltemetett török vértanu sirja felett, kit a török nép buzgalma a legbájosabb virág, s az Istentől rendelt legrégibb méltóság nevét egyesitve, Rózsa-atya (Gülbaba) névvel tisztelt meg, s mai napig is igy emlegeti regéiben. 

A mecset falai azon kegyes férfiak neveikkel vannak teleirva, kik több század óta e szent sirhoz zarándokoltak. Ezenkivül van még a mecsetben két felirásos kő, mellyeknek tartalma eddig sehol sincs közölve, de reméljük, hogy sikerülend azokat is megismertetnünk. Lehet, hogy némi felvilágositásul szolgálhatnak vagy a mecset eredetére, vagy az alatta nyugvó kegyes török életére vonatkozólag.

Vasárnapi Ujság, 1855

Franz Weiss: Szőlőskert Gül baba türbéje körül, 1838
(Kép forrása)

Erdélyi Mór: Gül baba türbéje, 1910
(Kép forrása)

Az épület napjainkban
(Kép forrása)

A Gül baba türbe és rózsakert részletes története, nyitva tartása

A fővárosi Átrium mozi helyreállítása, 1947. március

 

 

Az Átrium, majd Május 1., majd ismét Átrium mozi épületét 1935-ben adták át, tervezője: Kozma Lajos.

Cikk: Dobra verik az Átriumot