Repülőgépen az épülő Árumintavásár felett, 1933

 

A Nemzetközi Vásár a Városligetben hetvenezer négyzetméter területen épült fel. A vásárváros 200 szakmai csoport keretében a magyar termelés összes termékeit bemutatja, amelyeket a külföldi nemzetek színes csoportjai egészítenek ki. A vásár keretében különálló repülőgép ipari kiállítás lesz. A nagyszabású ruhabemutatón 200 színpompás magyar anyagból készült női ruhát mutatnak be naponként kétszer a felvonuló manökenek. A világhírű magyar borok ismertetésére külön bornapot tartanak. A Nemzetközi Vásár iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A vásárt többszázezer ember keresi fel.

1933. május

Korcsolyázók a Városligetben

A kép képeslapként elküldhető INNEN

Vajdahunyadvár, 1925

 A városligeti Vajdahunyad vára, 1925 körül
(Kép forrása)

Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét.

A 21 részből álló, Alpár Ignác tervezte Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel.

Nevét a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta.

(Szöveg forrása)

Kiállítás a Sajtóházban: Vajdahunyad vára

2013. február 5. kedd, 18 óra

 Milibák Tibor: 

Vajdahunyad vára 

(Hommage à Claude Monet) 

c. fotókiállításának megnyitója a Sajtóházban. 

 

A kiállítást megnyitja: Keleti Éva fotóművész
Közreműködik: David Yengibarjan harmonikaművész

A kiállítás megtekinthető 

a Magyar Újságírók Országos Szövetsége 

székházának Mikszáth-termében.

Budapest VI., Vörösmarty u. 47/A

Telefon: (1) 478-9040
E-mail: recepcio@muosz.hu

Nyitvatartási idő:
hétköznap 8-19 óráig
hétvégén 11-19 óráig

A városliget télen

Sok fővárosi ember fájó szivvel búcsúzik őszszel a kedves Városligettől, elgondolva, hogy hány hosszú hónapon át nem láthatja már ezt a bájos helyet, ahol napi munkája után oly sokat gyönyörködött az ismerős fákban, pompás virágokban, a tavon uszkáló hattyúkban, a sétálók tarka tömegeiben, a katonazenekar játékában. Mind ennek tavaszig vége, addig már csak a kávéházakkal kell megérni!

Pedig hát felesleges így elszomorodni, de még búcsút venni is a Városligettől. Mert megvannak annak a maga téli bájai is. Ha fás, erdős részei nem oly nagyszerűek, vadregényesek is, mint például az ilyenkor teljesen elhagyatott Zugliget berkei, de mégis igaz gyönyörűséget találhatja a természetbarát az ő jól ismert fái, bokrai közt is, melyek most zöld lombok helyett ezüstnél csillogóbb zuzmarával vannak borítva.

Korcsolyázók a városligeti tavon, 1910 körül
(Kép forrása)

Néha rájuk száll egy-egy fekete varju, vagy csóka, levernek egy csomó zuzmarát, a mi halk neszszel szállong alá a gyep hótakarójára. Ezek a fekete szárnyasok helyettesítik most a nyár fejér hattyúit, mint a fákon a zöld leveleket a fehér hó.

De az élénkség, a sürgés-forgás sem szünetel. Igaz, hogy hinták, forgómalmok, bábszinházak s más effélék csendes téli álomba merültek, ámde azért ugyancsak népes a Városliget, csakhogy a társaság a kavicsos utakról, a fák árnyékából a tó jegére költözött le.

1905. január

(Szöveg forrása)

Korcsolyázók a Városligetben

Korcsolyázók a Városligetben, 1910 körül
(Kép forrása)

Városligeti motorosverseny, 1947. november

A városligeti vurstli láthatatlan ellensége

A ligeti mutatványosok és árusok – összesen 500 család – azt panaszolják, hogy rendes időközökben egy láthatatlan ellenség támadást intéz ellenük. A vurstli láthatatlan ellensége nem valami rejtelmes fantóm, nem álomporral dolgozik, hanem ugy mérgezi meg áldozatainak életét, hogy valamely lapban minduntalan megjelenik a hir, hogy „a ligeti vurstlit a ligetből kitelepitik”.

(Kép forrása)

Ne közöljék folyton a partecédulákat – mondják a mutatványosok -, nem haltunk meg, élünk, amit annál is inkább érzünk, mert fizetjük a béreket, adókat és egyéb illetékeseket, amik fejében a mult évben 5 milliárd és 118 millió korona folyt be a főváros kasszájába a ligeti mutatványosoktól és árusoktól.

Ehhez a kesergőhöz azt füzhetjük hozzá, hogy a liget nem liget vurstli nélkül s akik ezzel a hireszteléssel bizonyos konkurens érdekében el akarják hitetni, hogy a vurstlit ki kell telepiteni a ligetből, nemcsak a fővárost fosztanák meg 5 milliárdon fölüli jövedelemtől, hanem a főváros közönségét megfosztanák egy mulatságos szórakozóhelytől is, hiszen a vurstli a fölnőttek kedves emléke s a nép és gyermeksereg öröme.

A főváros vezető köreiben mindezt nagyon jól tudják és igy nem is gondolnak arra, hogy a vurstlit a ligetből kitelepítsék. Kár tehát ezt hiresztelni, kár a benzinért! – amint a ligetben mondják.

(1926)

(Szöveg forrása)

Ilyen volt... a Vidám Park (3. rész)

Körhinta, 1960-as évek

Fotók: Fortepan

Ródli, 1960-as évek

Körhinta, 1960-as évek

Repülő, 1965 körül

Óriáskerék, 1970-es évek

Ilyen volt... a Vidám Park (2. rész)

A Barlangvasút, 1935 körül

A Versenyautó, 1940 körül

A Körhinta a 40-es években

Repülő, a 60-as években

Az Elvarázsolt Kastély, a 60-as években

Fotók: Fortepan

Ilyen volt... a Vidám Park (1. rész)

A pesti Vurstli, 1937-ben
(Kép forrása)

Magyarország legnagyobb szórakoztató parkja az 1800-as évektől működő Vurstli és az Angol park 1950-es összevonásával keletkezett, a budapesti Városligetben található Budapesti Vidám Park.

Az államosítás során végleg eltűnt a liliputi falu, a Kék Hordó vendéglő, lebontották a Feszty Körkép épületét. Megszépítették a Vurstlit is, a bódékat kicsinosították, eltüntették a rikító foltokat, aszfaltutat építették. Az Álomvasút helyére a Robogó került, amelynek barlangjában nem csontvázak ijesztgették a kiskocsik utasait, hanem a régi és az új falut mutatták be a látogatóknak. A végállomás előtt Moszkva és Budapest képei voltak láthatók. Erre talán már kevesen emlékeznek, de ha későbbről nem is: gyerekkorából valószínűleg mindenki őriz néhány kellemes vidám parki emléket.

Az intézmény 2012 novemberében bezárja kapuit, de egyes jellegzetes épületei és technikai berendezései megmaradhatnak, hiszen műemlékvédelem alatt állnak. Ilyenek: az 1906-ban átadott Körhinta, a Barlangvasút, a Céllövölde hátfala, a régi Hullámvasút és Mesecsónak, a Dodgem és egyes, a 20. század első évtizedeiből származó építmények.

Képes összeállításunkkal a Vidám Park régi, vidám pillanatait idézzük fel.

Óriáskerék, Müllner János felvétele, 1910 körül

(Képek forrása)

Körhinta a vursliban, 1910-30 között

Céllövölde, Kerny István felvétele, 1920 körül

Fotó lövölde az Angolparkban, 1920-as évek

A Rotunda és a Feszty-körkép

A Feszty-körképet népszerűsítő hirdetés
Vasárnapi Ujság, 1895

Feszty Árpád 1891-es párizsi tartózkodása alatt látta a napóleoni háborúról festett körképet (Detaille és Neuville napóleoni csataképét), s állítólag azonnal elhatározta, hogy ő is fest egyet. Először a bibliai Özönvíz legendáját akarta megfesteni, de apósa, Jókai Mór javaslatára végül is a magyarok bejövetele lett a festmény témája. Jókai valószínűleg előre látta a vállalkozás anyagi nehézségeit, ezért a közelgő Millenniumra apellálva vette rá vejét a téma megváltoztatására. Az akcióhoz pártfogókat is szerzett.

A festmény kiállításához készült Rotunda a mai Hősök terén, 1895 körül
Klösz György felvétele
(Kép forrása)

A gigantikus mű megvalósítására Fesztyék részvénytársaságot hoztak létre. A hitelesség kedvéért pedig a nagy munkára készülő festők meglátogatták a Vereckei-hágót és a munkácsi-síkságot. Először a festmény kiállítására szolgáló épület lett készen, majd a Belgiumban szőtt vászonhoz látott hozzá a húsz-egynéhány magyar festő. Érdekes anekdota, hogy amikor a Belgiumból hazahozott hatalmas felületű vásznat Fesztyné meglátta, ájultan esett össze, végiggondolván, hogy ezt az irdatlan felületet kell férjének és társainak két év alatt befestenie.

Részlet a Feszty-körképből
(Kép forrása)

A képen sok magyar festő dolgozott, köztük Mednyánszky László, Újváry Ignác, Spányi Béla, Olgyai Ferenc. A sátorozási jeleneteket Pálya Celesztin festette, a lovak mestere Vágó Pál volt, de kijutott a munkából Barsy Adolfnak, Ziegler Károlynak és Mihalik Dánielnek is. A mű szellemi irányítója Feszty volt, aki saját magát festette Árpád vezérnek, de ráfestette a képre apósát és barátait is. A kép állítólag felesége, Jókai Róza keze munkáját is őrzi.

Szenzációszámba ment a körkép elkészülte. A befejezett művet először 1894. május 12-én láthatta a nagyközönség. 

(Szöveg forrása)
A Feszty-körkép az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark holnapján

Az Erzsébet Nőiskola

Az Erzsébet Nőiskola udvara 1902 után, Klösz György felvétele

Magyarországon a tanítónőképzés lehetőségét az 1868-as népiskolai törvény teremtette meg. A hazai nőoktatás “bölcsője”, az első magasabb színvonalú nőnevelést biztosító intézmény, a Felsőbb Nép- és Polgári Iskolai tanítónőképző 1872-től, (a polgári tanítónőképző 1873-tól) működött Budán, a Josef Polytechnikum (a későbbi Műegyetem) épületében. Igazgatója Zirzen Janka volt. 

Zirzen Janka
(Kép forrása)

Zirzen Janka feladatának nemcsak a tanítónőképzést tekintette, hanem iskolájában művelt nőket akart nevelni mind a család, mind a társadalom számára. 1874-ben az iskola az I. kerületi Ötpacsirta (ma Csalogány) utcába költözött, majd 1875-től az önállósult polgári tanítónőképző a pesti Sugárút 74. sz. alatti épületben (a mai Andrássy úton) folytatta működését.

Az intézmény Zirzen igazgatósága alatt (1896-ig) több szervezeti változáson ment keresztül és folyamatosan bővült a tanított tárgyak száma. A kezdetben két évfolyamú tanítónőképzőn nyelv és történettudományi szak mellett mennyiség és természettudományi szakcsoportban képezték a tanítónőket. A növendékek ezen kívül nevelés és tanítástant, francia és angol nyelvet tanultak, majd 1877-től kötelező lett a gazdaságtan és az iparoktatás is. 1880-tól a képzés idejét három évre emelték, és azért, hogy a növendékek tanítási gyakorlatot szerezhessenek, megszervezték a polgári gyakorlóiskolát. 1889-től vezették be a tornatanítói, majd 1893-tól az idegen nyelvi mesternő oktatást. Ekkor csatolták az intézethez a 120 személyes internátust is.

Az iskola igazgatói irodája, 1902 után
(Kép forrása)

Zirzen Jankát tanítványa, Lázárné Kasztner Janka követte az igazgatói székben. Az ő indítványa alapján nevezték el az intézményt a meggyilkolt királynéról (Sissiről) Erzsébet Nőiskolának.

Tanterem
(Kép forrása)

A századfordulóra az intézet Sugár úti épületét kinőtte. Az Erzsébet Nőiskola számára az István úton találtak megfelelő telket (ma: XIV., Ajtósi Dürer sor 37.), itt épült fel 1902-re a szecessziós stílusú, új iskolaépület. A terveket Baumgarten Sándor és Hercegh Zsigmond készítette. 1918-ban a tanítónőképző főiskolai rangot kapott, a felsőbb leányiskola pedig rövid ideig gimnáziumként működött. 1928-ban a tanítónőképző főiskola Szegedre költözött, az Erzsébet Nőiskolát pedig leánylíceummá, majd 1936-ban gimnáziummá alakították. 

Az iskola 1950-től Teleki Blanka nevét viseli.

(Szöveg forrása)
További képek a Teljes bejegyzés-nél!

Szent István ünnepe Buda-Pesten, 1860

A Mátyás-templom a Schulek Frigyes-féle, 1874-96-os átépítés előtt

A mire lapunk jelen száma olvasóink kezébe jut, legnagyobb részben mindenki élő szóval is értesült már a történtekről, mert nincs oly félre eső vidék, honnan e napokban számos vendégünk ne lett volna. Azonban a ki jelen volt is, nem lehetett az ünnepély, s az azt követő, lakomák s tömeges mozgalmak minden részletének szemtanuja... /.../

Az egyházi diszmenet kiséretének fő alkotó részét, s mintegy magvát a Szent István társulat sok ezerre menő tagjai alkoták, kikhez, az egyletek, társulatok és mindenrendü és rangu magánosok csatlakozának. /.../

Reggel 7 órakor az ünnepélyen résztvenni ohajto sokaság egy része már a budai várpalota udvarára gyülekezett. A palota egyik szárnyából Benedek táborszernagy ur ő excellentiája, egyfelől a tisztelgő katonaság, másfelől a közönségből alakult sorfalak között ment be a várkápolnába. Egyszerre kocsi robogás hallatszott, s aranynyal pazarul ékesitett hat szürkelovas fogaton ő eminencziája, Magyarország herczegprimása érkezék meg, oly átalános és harsogó éljenkiáltások között, hogy ahhoz hasonlót rég ideje nem hallottunk.

Deák Ferenc nyári laka a Városligetben

 Deák egykori villája a XIV., Ajtósi Dürer sor 21-ben, az 1870-es években
(Kép forrása)

A Fővárosi Nagycirkusz augusztusi műsora, 1946

A budapesti állatkert fiatal lakói, 1937. július

Revüszínház az Angolparkban, 1936. július

Miért nincs zsirafunk?

Az Állatkert régi bejárata, 1894 körül
(Kép forrása)

Már rég óta tünödnek állatkertünk látogatói, hogy az igazgatóság mért nem szerez be uj zsirafokat az évek elött elpusztultak pótlására. Erre a kérdésre most egy németországi lap felel. Menelik, Abesszinia királya, haragszik az osztrák-magyar monarchiára, mert ez nem akarja az ö szuverenitását elismerni. Bosszuból megtiltotta, hogy országából zsirafokat szállitsanak hozzánk. Már pedig a zsirafok Abesszinia kivételével mindenfelé annyira kipusztultak, hogy drága pénzen se tud nekünk Hagenbeck ilyen hosszunyaku állatot szerezni, ha csak a diplomácziának nem sikerül a bösz Meneliket kiengesztelni.

Országos Hirlap, 1898 július 29.

Képek a Széchenyi strandfürdőből, 1932