Tárlatvezetés, 2013. ápr. 21. - Krúdy Gyula Budapesti életének színterei

A múzeum honlapja elérhető ITT

Kiállítás: Biztosítók székházai Budapesten

Tízezrek üdülnek a római-fürdői Duna-parton

 

1932. augusztus

Kapcsolódó cikkek

 

Képek a Római-partról

A Római-part, egykor

Üdvözlet Rómaifürdőről

 

Üdvözlet Rómaifürdőről

Képeslap Rómaifürdőről
A képeslap elküldhető INNEN

A terület már a római korban ismert vízadó térség volt. Az itteni források környékét szent helyként tisztelték, a régészek a strandterületen egy szentély alapfalait is feltárták.

Rómaifürdő a 19. század végén megjelent Pallas Nagy Lexikona szerint: 

telep Budapest főváros határában, a szentendrei helyi érdekü vasut állomása; az ott feltárt római amfiteátrum, fürdők és Mithras-szentély s a puskaporos malom helyén a langyos vizü tóban berendezett fürdő (Római fürdő) folytán a fővárosi közönség kedvelt kiránduló és mulato helye.

A Római Fürdő Rt. alapítására1930-ban került sor; a háború után 1964-ben nyílt meg ismét a strand. 2000-ben három medencéjét korszerűsítették.

Rómaifürdő, 1910 - még állt a kis vízimalom
(Kép forrása)

Képek a Csillaghegyi Strandról

Elsőre mindenkinek az jut eszébe róla: hű,  annak nagyon hideg a vize! Pedig már rég nem.

A Csillaghegyi Strandfürdő a főváros legrégebbi strandja. Az 1800-as évek második felétől már működött és 2000-ben nyerte el mai formáját. Sátortető alatt télen is üzemel. A strandfürdő a hegyoldalban lépcsőzetesen épült első szintjén az úszó- és strandmedence, feljebb a gyermekpancsoló és a napozóterület helyezkedik el. A langyos vizű strandfürdő mellett étterem is üzemel a több mint 90.000 nm parkosított területen. 2000-ben a strand- és a gyermekmedencét is vízszűrő-forgató berendezéssel látták el.

(Szöveg forrása) 

A képek a 30-as, 40-es években készültek.

Fotók: Fortepan

A királydombi amfiteátrum, feltárás előt

A királydombi amfiteátrum feltárás előtt, 1930
(Kép forrása)

Óbuda, királydombi amfiteátrum

Az óbudai Királyhegyen* folytatott ásatások során napvilágra került Európa egyik legnagyobb amfiteátruma. A 12 000 néző befogadóképességű és 120 méter átmérőjű római színházat Krisztus után 154 és 160 között Antonius Pius építette. 

*Másik neve: Királydomb.

Képek a Római-partról

1930 körül, a Népsziget felől, háttérben a Csúcs-heggyel

1940 körül, háttérben az Újpesti vasúti híddal

1950-es évek, háttérben a Római-part

Strandolók, 1955 körül

50-es évek vége, a Kossuth Lajos-üdülőpart a Temesvári utcánál

Képek: Fortepan

Hajómalmok Óbudánál

Óbuda belvárosa a hajómalmokkal a 19. század utolsó harmadában
(Kép forrása)

Mi a hajómalom? "Alulcsapó vizimalom, mely két hajóból, az ugynevezett házhajóból és völgyhajóból áll, melyek gerendákkal vannak egymással összekötve s közöttük van a lapátos hajtókerék elhelyezve. A házhajó felső építményes s ebben van a malommű, a völgyhajó kisebb s fedetlen s a malom gerendelyéül, illetőleg a kerék második támpontjául szolgál. A lapátos kerék a folyó tükre felett keresztben fekszik és a viz folyása által mozgásba hozatva, hajtja a gerendellyel összeköttetésben levő fogaskerekek közvetítésével a malomművet. A H. a mederbe levert karókhoz, v. pedig vasmacskákhoz lánccal, néha közvetlenül a parthoz kötéllel van kikötve s lehetőleg elhelyezve, hogy kedvező vizsodorban legyen..."

Pallas Nagy Lexikona

Jó tudni... A malomipar a 19. századi Magyarország egyik húzóágazata volt, az 1860-as évektől budapesti központtal. Ekkor kb. 400 hajómalom működött a fővárosban, de a gőzhajó-közlekedés miatt lassanként kiszorultak. A legelső hajómalmokat egyébként még a 13. század végén telepítették, Budán,  az utolsót pedig 1919-ben számolták fel, Budafokon. Ma Ráckevén láthatnak hajómalom-múzeumot az érdeklődők.

A Ráckevei Hajómalom honlapja itt elérhető.

Uj színház Óbudán: a Kisfaludy

(Kép forrása)

Budapestnek nemcsak távoli része Ó-Buda, mely sok egyéb tekintetben is messze van a magyar fővárostól. Egy magyar színházra sok feladat vár ott, s hogy ime megnyílt a Kisfaludy-szinház, nagyon örvendetes. Nem külön Thalia czéljára épült csarnok, egy gyárat alakítottak át, de hivatása a falai közt berendezkedő ügyességtől és szellemtől függ. Átidomították, nézőterét csinosan berendezték, s febr. 20-ikán szép, eleven képet nyújtott a megnyitó előadáskor. Tulajdonosa és igazgatója Serly Lajos, ki vállalkozásában rokonszenves támogatásban részesült.

Vasárnapi Ujság, 1897. február 28.

A 450 férőhelyes színházat 1896. októberében kezdték el építeni, egy Lajos utcai, elhagyott bőrgyári raktárból átalakítva. Terveit Bernthaller Adolf és Bayer építészek készítették. Kapuit 1897. február 26-án nyitotta meg, Kisfaludy Károly Vígjáték és Suppé Felsőbb leányok című darabjával. 1897. novemberében azonban Serly már a színház bérbeadására kényszerült. Ezután évente új igazgató és társulat költözött az épületbe. 1935-ben Erdélyi Mihály rendbehozatta az épületet, és harmadikként a Józsefvárosi és Erzsébetvárosi Színház mellé, ezt is újra megnyitotta. 1944-ben, az ostrom alatt az épület súlyosan megsérült, 1945-ben lebontották.

(Szöveg forrása)

Krúdy Gyula budapesti életének színterei

„Nekem soha nem volt otthonom…”

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fenti címmel látható kiállítására Krúdy hajdani szegényes, óbudai lakásának két szobájába várja a látogatókat, oda, ahol az író élete utolsó három évét töltötte, s ahol meghalt.

Az egyikben az albérleteket, olcsóbb vagy jobb szállodákat, átmenetinek bizonyult polgári otthonokat nézhetjük meg, amelyek fővárosba költözésétől, 1896-tól  1933-ig  adtak keretet hétköznapjainak, a másikban pedig azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket szeretett, törzsvendégként látogatott, és műveiben is megörökített.

A tárlat egész évben megtekinthető. 
(Kép, szöveg forrása és bővebb információ itt.)