Hajómalmok Óbudánál

Óbuda belvárosa a hajómalmokkal a 19. század utolsó harmadában
(Kép forrása)

Mi a hajómalom? "Alulcsapó vizimalom, mely két hajóból, az ugynevezett házhajóból és völgyhajóból áll, melyek gerendákkal vannak egymással összekötve s közöttük van a lapátos hajtókerék elhelyezve. A házhajó felső építményes s ebben van a malommű, a völgyhajó kisebb s fedetlen s a malom gerendelyéül, illetőleg a kerék második támpontjául szolgál. A lapátos kerék a folyó tükre felett keresztben fekszik és a viz folyása által mozgásba hozatva, hajtja a gerendellyel összeköttetésben levő fogaskerekek közvetítésével a malomművet. A H. a mederbe levert karókhoz, v. pedig vasmacskákhoz lánccal, néha közvetlenül a parthoz kötéllel van kikötve s lehetőleg elhelyezve, hogy kedvező vizsodorban legyen..."

Pallas Nagy Lexikona

Jó tudni... A malomipar a 19. századi Magyarország egyik húzóágazata volt, az 1860-as évektől budapesti központtal. Ekkor kb. 400 hajómalom működött a fővárosban, de a gőzhajó-közlekedés miatt lassanként kiszorultak. A legelső hajómalmokat egyébként még a 13. század végén telepítették, Budán,  az utolsót pedig 1919-ben számolták fel, Budafokon. Ma Ráckevén láthatnak hajómalom-múzeumot az érdeklődők.

A Ráckevei Hajómalom honlapja itt elérhető.