Látkép a Krisztinavárosból, anno

Fotó: Divald Károly
A kép képeslapként elküldhető innen

Garden party a királyi várkertben, 1937. április

Tavasz a Döbrentei téren, 1935

Budapest I., Döbrentei téri park az Erzsébet híd lábánál, 1935 körül
(Kép forrása)

Árvíz Budán, 1876 március

Az 1838-as nagy jeges árvíz után, amely óriási károkat okozott Pest-Budán (főként Pesten), az itt élőknek 1876 telén is jeges árhullámmal kellett szembenézniük. Az ár március 9-én tetőzött, és elsősorban Buda part menti részein, köztülk a Batthyány téren és környékén okozott kárt az alacsony rakpart miatt, míg a pesti oldalra nem tört be a víz.

Adam Clark (1811-1866), a Lánchíd építésvezetője

A Kapisztory-ház

A palota az 1900-as években

Az I., Fő u. 20-ban, a Pala utca sarkán található, egyemeletes, klasszicista stílusú palota Buda legrégebbi épületeinek egyike, alapja 15. századi. 

Mátyás király idején, a Pala utcai oldalon még apró vályogviskó állt itt; a török korban többször átépítették, felújították. Buda ostroma során, 1686-ban súlos károk érték. A 17. század végén tulajdonosai  felújították, kibővítették.

Mai formáját 1811-ben nyerte el, ekkor Dankó András építőmester alakította át Kapisztory József görög kereskedő részére. Az emeletre henger alakú, zárt erkély, az ablakok fölé copf füzérek sora került. A Fő utcára néző homlokzatra indadíszítések,  figurális reliefek kerültek (mitológiai állatok, kereskedelmi jelenetek stb.). 1828-ban az épület gróf Brunswick Ferenc tulajdonába került.

Itt működött Buda egyik legforgalmasabb vendéglátóhelye, Friedl Ferenc Ede cukrászdája. Friedl 1850. február 14-én kapott cukrásziparjogot azzal, hogy iparát a Lánchíd környékén folytathatja. Műhelyét és üzletét a Fő utca - akkor még - 142. sz. épületében nyitotta meg és itt dolgozott 1869. augusztus 12-én bekövetkezett haláláig. Boltcímere Flórát, a virágok, a tavasz római istennőjét ábrázolta. (Özvegye az üzletét idővel kicsit odébb, a Ponty utca sarkára költöztette, majd a cukrászda 1936-52 között a Corvin téren működött tovább - megszűnéséig.) A Kapisztory-ház ház északi üzlethelyiségében jelenleg is ott áll a Friedl cukrászda eredeti biedermeier berendezése.

A ház földszintjén működött az 1900-as években  Lax Adolf szíjgyártó üzlete, majd később a Szép Ilonka bár.

A második világháborúban a palota egy része elpusztult (belövések érték), 1951-1953 között Hell Géza vezetésével állították helyre.

Jelenleg francia étterem működik benne.

A ház a 40-es években

 Képek: fszek, muemlekem.hu

Budapest, 1945. február 13.

Néhány röpke kép, a teljesség igénye nélkül -  Budapest, a második világháború után. (Hidak, Budai Vár, Keleti pályaudvar.)

Fotók: Fortepan

Ebéd a palatinusnál

Ott, ahol most az István föherczeg-szálló van*, régi idökben a Palatinus-hoz czimzett vendéglö volt. Jó volt a konyhája s a vidéki földesurak, ha bejöttek a fövárosba, ha idejük engedte, elmentek, hogy egyenek a Palatinus föztjéböl. Történt pedig, hogy néhai Földváry Miklós, aki holmi ügyesbajos dolgok elintézése végett bejött Pestre és régi szokásához hiven a Vörös ökör-ben szállott meg Fráter Palival meg Dnbraviczky Györgygyel együtt, kedvet kapott arra, hogy a Palatinusnál ebédeljen.
 

A kocsisát magához rendelte és kiadta neki a parancsot: - János, menjen kend a Palatinushoz és mondja meg, hogy mi hárman ma ott fogunk ebédelni. Jó legyen hát az ebéd és ami fő: libapecsenye és turóscsusza legyen!
 

(Kép forrása)

A Palatinus és a palatinus között csak épen egy betü a különbség, de a derék János még ezzel az egy betüvel sem törödött. A parancs, parancs volt. fogta hát magát s felment Budára a palatinushoz. A sok lakáj meg huszár ugyancsak nagyot nézett odafönn, amikor nagypoczkosan beállitott a János kocsis az üzenetlel. Eleinte csak néztek, később keményen rászóltak a tágitani nem akaró legényre s már épen azon gondolkoztak, hogyan lehetne öt a legegyszerübben eltávolitani, amikor a nagy zajra kijött maga a palatinus**. A szolganépség tiszteletteljesen félreállott, János pedig azt gondolhatta: - Hála Istennek, csakhogy itt van, legalább megmondhatom neki az üzenetet!" S nem is habozott sokáig, oda állott a palatinus elé és megnyomva minden szót, még egyszer elmondotta az üzenetet, melyet a lakájok sehogysem akartak az elöbb hatalmas uruk tudtára adni: - Tisztelteti a Földváry tekintetes ur, hogy a Fráter tekintetes urral, meg a Dubraviczky tekintetes urral ma eljön ide ebédre. Jó legyen hát az ebéd és ami fő: libapecsenye és turóscsusza legyen !
 

József nádor

A palatinus töviröl-hegyire megmagyaráztatta az üzenetet, azután mosolyogva csak ennyit mondott az üzenet hozójának: - Jól van, fiam! Meglesz!
 

Földváry tekintetes ur egészen nyugodt volt, amikor János megmondotta, hogy ott volt a Palatinusnál és azt üzenik onnan, hogy: jól van, meglesz!

Délben két czimborájával be is állitott a Palatinushoz. Bizony nem várta ott se libapecsenye, se turóscsusza, hanem helyette a palatinus hintaja és tisztje, aki nagy bámulatára azt jelentette neki, hogy mivel a János kocsis hármuk számára libapecsenyét és turóscsuszát rendelt a palatinusnál, tessék most már a hintóba ülni, mert a palatinus türelmetlenül várja őket.
 

S a budai várban Földváry, Fráter meg Dubraviczky tekintetes urak, ugy amint rendelték, libapecsenyét meg turóscsuszát ettek a palatinusnál, akinél szivesebb házigazdát, kedvesebb embert bizony aligha találtak volna.

Országos Hirlap, 1898. február 11.

*

** József nádor.

A labirintus feltárása a Várban, 1937.

 

A budai Várhegy alatti barlangpince-labirintus feltárása. A Budavári I. kerületi elöljáróság épületéből közelíthetők meg legjobban a Várhegyet 10 méter mélységben behálózó pincebarlangok. A természetes mésztufa barlangokat több évezreden át a szivárgó talajvizek vájták ki. Ezeket az emberi kéz később pincékké alakította át. A barlangok raktárakul szolgáltak és védelmet nyújtottak ellenséges támadások esetén. Idővel a barlangok szeméttel és építkezési törmelékkel teltek meg, amelynek eltakarítása ma légaknákon át vödrökkel történik. A nagyobb termekben a Magyar Barlangkutató Társulat összegyűjtötte az ásatások és építkezések alkalmával felszínre került emberi csontokat.

Útleírás a budai várról, 1793-94.

Budát Pesttel egy hajóhíd köti össze, a mely 700 lépés hosszú. Mindkét városban külön körülbelül 50,000 ember lakik, a nemesség mindkettőben szétszórva lakik, de mégis többen vannak Pesten és gazdagabbak is. /…/. 

A vár és a hajóhíd, a 19. század közepén
(Kép forrása)

Mindkét helyen vannak országos hivatalok és még másfelék is, de a legtöbb mégis Budán van és pedig a várban, mely egymagában is egy várost tesz ki a hegyen. Hossza egy jó negyedóra járásnyi, szélessége pedig négy-öt utczányi s a többi utczák és utak által, melyek amphitheatralis alakban vannak a hegyre építve, összefügg a város többi részeivel, minők pl. rácz- vagy görögváros, Krisztinaváros,Víziváros, Újlak stb., de a melyek elég rosszul és szűken vannak építve. Ezek egy jó fél óra járásnyi hosszúságban vezetnek a folyó menteben, szép kilátást nyújtanak, mivel megettök halmok és hegyek emelkednek, melyek szőlővel vannak beültetve. Ez alsó városrészekben a nemesek közül senki sem lakik, hanem csak a polgárság. 

A várhegy oly meredek, hogy a kereket meg kell kötni, ha lefelé jövünk. Már ez is némileg neheziti a közlekedést. A helytartóság vagyis a kormány, a legfőbb politikai hatóság a várban székel, tehát a helytartótanácsosok is.

Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793-1794-ben (részlet)

Fordította: Berkeszi István

Fehér botot kapnak a vakok, 1932. január

 

"Könnyen felismerhető fehér botot kapnak a vakok, 

mely nagy segítséget jelent számukra az utcán."

A filmfelvétel a Lánchídon készült.

A budai Vigadó

 Az épület homlokzati terve
(Kép forrása)

Budapest főváros társadalmi életének új és díszes szórakozó helye a budai oldalon, a Korvin-téren épült Vigadó. A hatóság építette ép úgy, mint a pesti oldalon lévő Vigadót, bálokra, hangversenyekre, nagyobb társas összejövetelekre.

A farsang eseménye lesz a budai Vigadó megnyitása jan. 30-ikán. A megnyitást egy női bizottság intézi, melynek elnöke Hegedűs Sándorné úrhölgy. A bál védnökségét Klotild főherczegnő elfogadta.

1900. január

(Szöveg forrása)

Hány óra? Figyelje az ágyúszót!

A régi budai városháza, óratoronnyal - 1903 után
Erdélyi Mór felvétele
(Kép forrása)

A fővárosban nincs sok nyilvános óra, s a mi van is, összevissza jár. A pontos déli időt a budai várhegy oldalán levő reáliskolából* puskalövéssel szokták jelenteni, s e szerint igazítja óráját, a ki meghallja a lövést. De csak a közelben levők hallják. Halmos polgármester az egységes déli időre a gellérthegyi czitadelláról ágyulovéssel akarná megadatni a jelt. A hadtestparancsnokság kijelentette, hogy szívesen ad egy Uchatius-ágyut s a főváros rendelkezésére bocsájt egy tüzéraltisztet; a ki az ágyú őrét az ágyú helyes kezelésére megtanítja.

Vasárnapi Ujság, 1900. január 7.

*A mai I. kerületi Toldy F. Gimnázium.

Mi lesz a Horváth-kerttel? 1861

A Horváth-kert részlete a Budai Színkörrel
(Kép forrása)

A budai Horváth-kert ügyét a városi tanács akként döntötte el, hogy a kert „semmi esetre sem fog felosztatni háztelkekre". Szép; csakhogy az is szép lenne, ha a kerten végig vonuló, büdös csatornát betemetnék.

Vasárnapi Ujság, 1861. december

A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) 1862-ben, az Alagút megépültekor Buda városa megvásárolta, és közparkká alakította. Az eladó Horváth család kikötötte, hogy a parkban játszóteret is kell létesíteni. A Horváth-kertben folyt az Ördög-árok, amely ma is a park alatt folyik, de már több mint 130 éve be van fedve. 

Itt működött a Budai Színkör. Épületében 1843-tól kezdve játszottak német vándortársulatok. Miután 1870-ben Buda városa határozatban tiltotta meg a német nyelvű színielőadásokat, számos magyar rendező váltotta egymást, általában kevés sikerrel. A nyári színházként működő épületet végül 1937-ben lebontották.

A rendszerváltás után visszaállították a parkba a Nepomuki Szent János-szobrot, amely korábban az Ördög-árok hídját őrizte.

(Szöveg forrása)

Kapcsolódó cikk: Az ördögi Ördög-árok

A Dísz tér

A Dísz tér 1893 után
Fotó: Klösz györgy
(Kép forrása)

A budapesti Dísz tér főként egy- és kétemeletes, régi lakóházak által határolt, észak-déli irányban elnyúló terület a Várnegyed központi részén; a hajdani polgárváros déli végén, a várpalota épületegyüttesével határos Szent György tér szomszédságában.

Déli végében, egymással szemközt volt egykor a budai vár két bejárata: a keleti Vízi (középkori nevén: Szent János-) kapu és a nyugati Fehérvári (a középkorban: Zsidó-) kapu. Erről az egyik ház falára erősített emléktábla tudósít. Napjainkban itt ér fel a várba keletről, a Duna felől a Hunyadi János út, nyugatról pedig a Palota út. Ugyanide torkollik a Sándor-palotát a polgárnegyeddel összekötő Színház utca is.

A tér északi végében fut össze a Szentháromság tértől idáig vezető Tárnok utca és a polgárnegyedet hosszanti irányban átszelő Úri utca. Találkozási pontjuknál kisebb parkot alakítottak ki.

(Kép forrása)

A középkorban Szent György térnek nevezték. A törökök kiűzése után neve előbb Haupt Platz (Fő tér), a 18. század közepén már Parade Platz, azaz Dísz tér volt. A tér déli részén tartották a katonai felvonulásokat, a palotaőrség parádéit, innen kaphatta nevét.

A középkorban a téren egyszerű építésű, gótikus lakóházak álltak, ezek maradványai több ház alapjában, falában ma is megtalálhatók. A Tárnok utcán piac volt, és a téren állt a 14. században emelt Szent György-templom – amit a török uralom idején (1541–1686) dzsámivá alakítottak. Az 1686. évi ostrom után a tér házai romokban hevertek, de itt kezdődött el legkorábban a polgárnegyed betelepülése, felépítése. Külföldi építőmesterek közreműködésével a középkori alapokon kezdetben barokk, a 18. század végén copf stílusú, szerény lakóházakat építettek. A következő két évszázadban ezeknek a díszes házaknak egy része elpusztult, a megmaradtakat pedig többször is átépítették. A 19. század végén a tér déli részén több oda nem illő, nagy tömegű épületet emeltek.

A Dísz tér, 1940-es évek második fele
(Kép forrása)

A legnagyobb pusztítás a tér házait Budapest 1944–1945-ös ostromakor érte. A háborús károk megszüntetése során  – ahol lehetett –, az eredeti állapot helyreállítását tartották szem előtt, a romba dőlt magasabb épületek után azonban csak foghíj vagy épületcsonk maradt. A Dísz tér napjainkban is vegyes összképet mutat, de több egyéni hangulatú, díszes homlokzatú háza gazdagítja a polgárnegyed történelmi épületegyüttesét.

(Szöveg forrása)

Nagyobb térképre váltás

Meszelőasszonyok

"Ment-e már végig fővárosi olvasóink közül valaki ugy a reggeli órákban akár a Deák-téren. akar mészáros-utczában, a nélkül, hogy meg ne akadt volna szeme egy csoport elszánt kinézésü amazonon? Fiatal alig van közöttük, ellenben annál több a redős, ránczos arcz, mely mögé egy viharos mult van eltemetve kétségkivül. A járókelőt meglephetné e sajátságos és örökké lármás asszony-csoport, ha a magas póznára tüzött meszelők el nem árulnák azonnal, mily czélja van tulajdonkép az érdemes matrónák gyülésének. „Meszelő asszonyokkal" van dolgunk, a kik munkát keresnek. 

Becsületes, szerény foglalkozás ez, melyhez nem kell se évekig tartó gyakorlat, se költséges beruházás. Egy meszelő a póznán, és egy tartalékban, s legfölebb még egy durva vászonból készült kötő a lecsurgó mész ellen — ez elég egy pesti meszelő asszonynak. 

Egykor persze ők is jobb időket éltek, midőn nem volt még annyi palota a fővárosban, és nem divatozott annyira a szobafestés, mint jelenleg, midőn az nem utolsó előnye valamely szobának, ha falai minél tarkább és szembántóbb mintákkal vannak bemázolva. A "régi jó időben," melyet matrónáink bizonyára sóhajtva emlegetnek, még határtalan tiszteletben részesült a hófehérre meszelt szoba. A mai kor, mely minden téren háborut izen a mult hagyományainak, fogékonytalan a fehér szobafalak iránt. Ki tehet a megváltozott ízlésről? A festett szoba ép ugy a fényüzés követelménye,  mint a bársony felöltő vagy a selyem ruha, melyek hasonlókép mindinkább kiszorítják polgárságunk körében a mult évtizedek igénytelenebb és jutányosabb kelméit. Az igények itt a fővárosban rendkivül megszaporodtak csak egy évtized óta is, s a kezdetleges ipar elől mindinkább fogy a tér. Egykor beértük a szerény asztalosmesterséggel is, ma alig merünk butort készíttetni egy oly mesternél, ki nem „műasztalosnak" nevezteti magát. Régente voltak borbélyaink, ma vannak hangzatos czimü fodrászaink és hajművészeink. Egykor csak hírből ismertük a szobrászokat, ma alig épül nagyobbszerü ház Budapesten, hol szobrászati művekre ne lenne szükség. Igy tünt le a meszelő asszonyok aranykora is. 

Mi lesz a Budai Népszínházzal? - 1868

A Budai Népszínház egykori épülete
(Kép forrása)

A budai magyar szinészet téli szállására költözött, a lánczhid melletti népszinház igénytelen épületébe, melyhez nevezetes történeti emlékek vannak kötve. Ugy halljuk, a városi tanács el akarja zavarni innen e kis, lelkes sereget, mely oly kitartó küzdelmet folytat évek óta a részvétlenség ellen és e küzdelem folyamában annyi jelét adja életrevaló ágának. A mostani szinház helyére szállodát akarnak épiteni, s helyette a várszínházát engedni át. 

A csere azonban korántsem lenne előnyös, mert a pestiek, kikből a népszinházi közönség legnagyobb része áll, még a Iánczhid szelével, viharával csak szembeszállanak néhanéha, de már azt csak nem kivánhatja tőlük senki, hogy éjszakának idején hegyet is mászszanak.

Azért csak épüljön az a szálloda máshova.

Vasárnapi Ujság, 1868. november 15. 

A Budai Népszínház 1861 őszén nyitotta meg kapuit, a Lánchíd budai hídfőjénél. Ezt az épületet Mátyás király egykori lovardájából, Gerster Károly és Frey Lajos tervei alapján alakították át színházzá. A színház alapítója Molnár György volt. Főképpen operettet és népszínműveket adtak elő.  1864-ben azonban csődbe ment,  így bezárták. 1867-ben nyílt meg ismét, olyan tehetségek szereplésével, mint például Blaha Lujza és Jászai Mari. 1870-ben végleg megszűnt; épületét ugyanabban az évben lebontották.

(Szöveg forrása)