A Haggenmacher Sörgyár, anno

(Kép forrása)

Kapcsolódó cikk: Haggenmacherék és a Hági söröző

Jöjjön a Royalba!

A Royal Szálló az 1900-as években
(Kép forrása)

 Országos Hirlap, 1898. március 12.

Épül a nagykörút, 1872

A Nyugati pu. 1879 körül
(Kép forrása)

Vasárnapi Ujság, 1872. március

(Indóház - itt: Nyugati pályaudvar)

Szoba-űrszékek Miksitsnél

Vasárnapi Ujság, 1868

Riporter-bál a New Yorkban, 1934. február

 

Fegyencruhás pincérek, beöltözött fegyőrök és rendőrök 

vidám felügyelete mellett jó hangulatban búcsúzott a farsangtól 

a rendőri riporterbál közönsége a new-yorkban.

A dob-utcza kiszélesítése

A Dob u. 91. sz. épület
Klösz György felvétele, 1880
 (Kép forrása)

A dob-utczának az a része, mely a Károly-köruttól az István-térig terjed, olyan szük, hogy két kocsi alig fér meg egymás mellett s a forgalom épen a dob-utczában a legélénkebb. A Wesselényi-utcza megnyitása csak részben segit ezen a bajon és most a dobutcza lakosai, akik a forgalom zavartalanabb lebonyolítása és az utcza kiszélesítése érdekében áldozatra is hajlandók, a tanácshoz fordulnak kérésükkel.

Országos Hirlap, 1899. január 22.

A Royal Nagyszálló

A Royal Szálloda 1903 körül
(Kép forrása)

A Royal Szálló, vagyis a Grand Hotel Royal az 1896-os milleniumi kiállítás vendégei részére készült. Az e célra alapított részvénytársaságot Budapest legjelentősebb szállodatulajdonosai hozták létre, GlückFrigyes elnökletével. Tagja volt a tervező építész, Ray Rezső is.

A Royal báltermének eredeti freskója, 1897 után
(Kép forrása)

Az épület kívül és belül is a francia reneszánsz építészeti stílusát idézte, a főhomlokzat oszlopaira Párizsból hozatták a négy évszakot jelképező, öntöttvas figurákat.

A cél a kor világszínvonalát elérő, minden luxussal és kényelemmel berendezett épület létrehozása volt – gazdag berendezés, no és sokféle szolgáltatás: posta, bank, fodrász, jegyiroda, két étterem, kávéház, Gerbaud fiókcukrászda, író- és olvasóterem, különféle szalonok és különtermek, pálmakert.

A Royalt nemcsak a szállóvendégek: a művésztársaságok is kedvelték. Egyik csoportjuk itt döntött arról, hogy saját klubot hoz létre FÉSZEK néven. 

A nagyteremben rendezték az első pesti filmvetítéseket (1896-1897), de az intézmény számos kulturális esemény színhelyéül is szolgált. 

A hotel a Nagykörút részletével
(Kép forrása)

1915-ben mozivá alakították át a nagytermet, mely ezután már soha nem vált újra a szálloda részévé – ez volt a  a Royal Apolló, majd a háború után a Vörös  Csillag filmszínház. A második világháború alatt az épület egy ideig a Gestapo székháza volt. A háború után, 1953-ig hivatalként használták. Ezután ismét szállodává alakították, de 1956-ban tetőszerkezete leégett. 1961-re modernizálták, tetőterét is beépítették, lebontották a kupolákat, és újra megnyitották.

Később mindegyre avult, pusztult, és 1991-ben bezárták, bár az épületében található mozi – ismét Royal Apollo néven – 1997-ig még működött. 

Az elmúlt bő évtized során ismét újjászületett, most Corinthia Royal Grand Hotelként ismerhetjük. Rekonstrukciója során, amennyire ez lehetséges volt, eredeti állapotát igyekeztek visszaállítani.

Az épületben egykor kedvelt fürdő is üzemelt, amely eredetileg önálló intézmény volt, ám kényelmi okokból 1903-tól közvetlen átjárással juthattak be ide a vendégek. Immár a hotel részeként, a fürdő is újra megnyílt a frissülni vágyók számára.

(Szöveg forrása)

Kapcsolódó cikk: a Royal nagyszálloda új kávéháza

A Royal nagyszálloda új kávéháza

A Royal nagyszálloda uj kávéházának berendezése a Páris mellett levö fontainebleau-beli kastély Mária Antoinette hires szobáinak hü motivumai után készült. Igy a bronzzal kirakott kandalló különösen; hüen hasonlit a királyi lakosztály játszótermének kandallójához. A pompás gobelinek szövése valódi müremeke ez iparágnak; a csillárok a versaillesi Galerie de Glaces kastély másolatai.

Ez a kávéház stilszerü sajátosságánál és régi, valódi motivumainál fogva kiváló benyomást gyakorol mindenkire és berendezése Budapest egyik látványosságává teszi. A terveket és berendezést Schmidt Frigyes Ottó budapesti czég készitette. A kávéházat holnap nyitják meg.

Országos Hirlap, 1898. november 5.

A legényegylet kiállitása, 1898

Az Országos Katolikus Legényegylet székháza, 1904 körül
Fotó: KLösz György
(Kép forrása)

A katholikus legényegylet ma ünnepelte fennállásának negyvenkettedik évfordulóját s ebböl az alkalomból Rottenbiller-utczai házában* kézmü-kiállitást rendezett. A kiállitás az épület elsö és második emeletén négy nagy termet foglal el és dicséretére szolgái az egyesület elöljáróságának, amely az erkölcsi nevelésen kivül a müérzék fejlesztésére is gondol az egyesület tagjainak körében. A kiállitást délelött tizenegy órakor nyitották meg ünnepélyesen. Ezt megelözöleg hálaadó istentisztelet volt a jezsuiták templomában. /…/

A megnyitó beszédet Schiffer Ferencz apát, az egyesület igazgatója mondotta, ismertetve az egyesület negyvenkét éves multját, amely idö alatt több mint huszezer iparos fiatalember látogatta az egyesület oktató elöadásait.  Ezután a dalkör elénekelte az iparosok indulóját, amely az egyesület jelszavával: -Isten áldd meg a tisztes ipart-, kezdödik, majd a "Szózat"-ot és a Kölcsey "Hymnus"-t, mire megnyiltak a tárlatok s az egybegyültek elszéledtek a különbözö kiállitási termekben. Ma az egész kiállitást állandóan nagy közönség nézte, s különösen a szobrász és vert vasmunkákat, melyek kiválóan jol sikerültek,alig gyözték dicsérni.

Országos Hirlap, 1898. szeptember 26.

*VII. kerület, Rottenbiller u. 20-22. Az épület telkén létesült később a KISZ Központi Művészegyüttesének épülete, amely ma pártszékház.

Csatorna a körút helyén?

A Reitter-féle csatorna terve
(Kép forrása)

A főváros csatornázása ügyében meghívott franczia mérnökök — Mille és Durand-Clay urak — szorgalmasan tanulmányozták az itteni viszonyokat, s fölötte figyelemreméltó nézeteket fejeztek ki. Hibának találták, hogy nálunk a Duna, a vizvezeték s a kutak daczára igen kevés vizet fogyasztanak, a miért aztán a csatornák nem tisztulnak eléggé s kigőzölgéseik által megrontják a levegőt. Ajánlatos volna szerintük a körúton egy erős folyással bíró csatornát építeni. Csatornáink tisztítására naponkint egy millió köbláb viz kellene, a mit nem a Dunába kellene visszavezetni, hanem megtisztítva, más czélra is használni. A vizórákat fölöslegeseknek tartják, mivel nem mutatnak szabatosan s ugy is elég viz van a Dunában.

Vasárnapi Ujság, 1875. szeptember 5.

A Nagykörút helyén valaha a Duna egyik ága folyt. A francia szakértők Reitter Ferencet, a Közmunkatanács első főmérnökét is megihlették: ő készítette az első műszaki tervet, amely szerint a mélyfekvésű területeket hajózható csatornával kötötték volna össze. A csatorna 8 láb mély, 120 láb széles lett volna, északi és déli végén egyaránt zsilipkapukkal választották volna el a Dunától. Végül más terv vált valóra. A Nagykörút ma ismert arculata 1872 és 1906 között alakult ki. A Nagykörút létesítése során 251 épületet kellett elbontani.

(Szöveg forrása)