Csatorna a körút helyén?

A Reitter-féle csatorna terve
(Kép forrása)

A főváros csatornázása ügyében meghívott franczia mérnökök — Mille és Durand-Clay urak — szorgalmasan tanulmányozták az itteni viszonyokat, s fölötte figyelemreméltó nézeteket fejeztek ki. Hibának találták, hogy nálunk a Duna, a vizvezeték s a kutak daczára igen kevés vizet fogyasztanak, a miért aztán a csatornák nem tisztulnak eléggé s kigőzölgéseik által megrontják a levegőt. Ajánlatos volna szerintük a körúton egy erős folyással bíró csatornát építeni. Csatornáink tisztítására naponkint egy millió köbláb viz kellene, a mit nem a Dunába kellene visszavezetni, hanem megtisztítva, más czélra is használni. A vizórákat fölöslegeseknek tartják, mivel nem mutatnak szabatosan s ugy is elég viz van a Dunában.

Vasárnapi Ujság, 1875. szeptember 5.

A Nagykörút helyén valaha a Duna egyik ága folyt. A francia szakértők Reitter Ferencet, a Közmunkatanács első főmérnökét is megihlették: ő készítette az első műszaki tervet, amely szerint a mélyfekvésű területeket hajózható csatornával kötötték volna össze. A csatorna 8 láb mély, 120 láb széles lett volna, északi és déli végén egyaránt zsilipkapukkal választották volna el a Dunától. Végül más terv vált valóra. A Nagykörút ma ismert arculata 1872 és 1906 között alakult ki. A Nagykörút létesítése során 251 épületet kellett elbontani.

(Szöveg forrása)