A Széll Kálmán tér, egykor

A Moszkva (Széll Kálmán) tér 1975 körül

Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.  

1929 előtt névtelen közterület volt. Gödör néven emlegették, az itt lévő agyagbánya után (mely a török uralom végétől működött, és a 19. század második feléig téglavetéshez szolgáltatott alapanyagot). 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről.

A Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE)
sportolói és klubháza, 20-as évek
(Kép forrása)

Átépítését a második világháborús készülődés tette időszerűvé. Az erre haladó villamosvonal részét képezte az Óbuda MÁV-állomást a Déli pályaudvarral összekötő Duna jobb parti körvasútnak.

Az új forgalmi csomópontot a szomszédos Széll Kálmán térre tervezték. A budai körút kiépítésekor - még a századforduló elõtt - az itt működő Christen-féle téglagyárat szanálták. A térséget rendezték. A területet később a Budapesti-Budai Torna Egyesület (BBTE) vette birtokba. Klubház, teniszpálya, télen jégpálya szolgálta a pihenni, szórakozni akarókat.

A Széll Kálmán téri teniszpályán, 30-as évek
(Kép forrása) 

1951-ben a szovjetbarát városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

(Szöveg forrása)

(Szöveg forrása)

Ki volt Széll Kálmán? Politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ( 1843-1915).