A Mária Magdolna-torony

A Mária Magdolna-plébániatemplom, még épen
Rajz: Dörre Tivadar
(Kép forrása)

Kevéssel a budavári plébániatemplom* után épült a második budai plébániatemplom, a Mária Magdolna egyház, mely /…/ a jelenlegi helyőrségi templom helyén állott. Ez a templom, illetőleg e templom plébánosa kezdetben a budavári plébános alá volt rendelve /…/

/…/viszont a Mária Magdolna egyház alapításától kezdve önállósággal is bírt, mert plébánosát a hívek szabadon választhatták. /…/ a budai várban lakó magyarok — lakhelyre való tekintet nélkül — mindnyájan ide tartoztak.

*A Mátyás-templomról van szó.

Az egykori templom
(Kép forrása)

A szöveg forrása – Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza, 1936. Ebből az is kiderül, hogy a templom előtt a középkorban mészárszékek álltak, valójában piaci bódék, mivel a magyar lakosság számára péntekenként itt tartották a hetivásárokat.  A mai Kapisztrán tér délnyugati sarkán álló épület kezdetben  egyhajós volt, majd 1400 körül háromhajósra bővítették.

A török hódoltság alatt dzsámi lett, a tornya volt a minaret. A török hódoltság után a ferences rend építette újjá. 1792-ben itt koronázták I. Ferencet, és kivégzése előtt itt fosztották meg egyházi méltóságától Martinovics Ignácot. A 19. század elejétől a budai helyőrség temploma volt.

A torony és a fennmaradt ablak
napjainkban
(Kép forrása)

Szerb Antal  író 1935-ben ilyennek látta (BUDAPESTI KALAUZ Marslakók számára):  „Az éktelenül nagy épületen semmi dísz, semmi mosoly, semmi lágyabb gesztus, itt áll, mint a századok. A Westminster Abbey nagyobb, de mellette nem lesz ilyen kicsi az ember. Az ember behúzza a nyakát az üres és kietlen téren, mintha egy puritán Isten átka permeteznék le a toronyból.”

A második világháború során az épületet jelentős károk érték. 1952-ben Rákosi újjáépítés helyett lebontatta.  A gótikus hatást mutató óratorony, és egy  átellenes oldalon lévő mérműves ablakkeret maradt belőle.

További sorsa függőben van. A 90-es években a toronyra népszerű harangjáték került.