Sikos járdák, 1871

Borsszem Jankó, 1871. december

Pesti handabanda, 1863

(Opera.) — A nemzeti színház igazgatósága elcsapja szolgálatból a szinház konventionalis macskáját, tapasztalván róla, hogy az operai próbák alatt N. N. kisasszony hangját utánozza. A macska hivatkozik ártatlanságára, és be is bizonyítja, hogy ellenkezőleg, a kérdéses N. N. kisasszony utánozza az ő hangját, előadások alatt.

Pest fővárosa folyamodott a helytartótanácshoz, hogy nevezze ki a kormány fa1unak, akkor legalább senki se fogja követelni tőle hogy utczákat tisztogattasson, havat elhordasson, s egyebet tegyen, mit ugyan — most se tesz.

Pest városa tanácsa a m. k. természettudományi társulatot felkérte, hogy azon módok iránt, mik által a városerdei tó kiszáradását megakadályoznia lehetne, véleményt adni szíveskedjék. A természettudósok három ivnyi hosszú véleményezésökben ugy találták, hogy a tó kiszáradásának főoka az, mivel — a medre nem elég mély; s igy kevés benne a víz! És ennélfogva csak folytatni kell a meder mélyebbre ásatását. — A városi tanács rendkívül épült e bölcs véleményen.

Pest városa tanácsa folyamodik, hogy a Duna medrének felét, mely a várost illeti, egészen beépíthesse; — mert már máshonnan nem képes pénzt előteremteni.

Handabanda c. folyóirat, 1863

A pesti utcák tisztaságáért

Handabanda, 1863. március 21.

A Városliget szépitéséhez.

A városi szépítő bizottság elhatározta, hogy a csúnya városliget szépítésére a következő változásokat fogja benne hovahamarább életbe léptetni:

A nagy körönd-sétány jövőben a tó körül fog elterjedni, melynek víztükre, az előbbi körönddel való hasonlatosság kedveért, fűmaggal fog behintetni. A kocsik mind ezen uj köröndben fognak ide-oda robogni, mig ellenben a ladikok természetesen a régi körönd pázsitján fognak föl s alá evezhetni. A tó-körönd nem legkisebb előnye lesz az is, hogy az ott üldögélendő honatyusok lábaikat a vizbe fogják márthatni, a mi nyárnak idején egy pohár limonádénél is többet ér.

Korcsolyázók a városligeti tavon, 1840 körül

A régi körönd közepén egy monumentális pissoir fog fölállittatni, a városliget alapitója Nebbien Henrik emlékére. E pissoir alakja óriási mellszobor lesz, mely kut gyanánt is fog használtatni. Minthogy a városligeti tóban eddig is folyvást kevés volt a viz, e víz segedelmével még egy pár kisebb tó fog a ligetben létesíttetni, ezen elv szerint: „divide etimpera", azaz : oszd  meg a vizet és azután parancsolj rá, hogy több legyen.

A hattyutó jelentékenyen meg fog nagyobbittatni és minthogy nagyobb tóhoz az arányosság nagyobb hattyúkat is kíván, a hattyúk föl fognak szóllittatni, hogy nőjjenek.

A Kristóftér topographiája. — Adalék Pestváros általános helyrajzához.

A Kristóftér az öt világrész közt hatodik és egyszersmind a legkisebb.
Az egész egy országot képez, melynek fejedelme I. Kristóf, kinek monumentuma ez ország sarkán látható.
Az egész országban a legszigorúbb centralismus uralkodik, mert csak egyetlen egy pontja van, mely centrumnak nevezhető.

Vidéke igen kies. Hegy, völgy kellemesen váltakozik rajta, számtalan hegylánczok vonulván végig mind belsején, mind pedig határain. A hegyek nagyrésze hóval  födött, mely örökös hónak mondható, miután soha sem tisztogatják el. A völgyek igen vizdusak; számos patakokat látunk bennök kígyózni, melyek egy nagy folyamba ömlenek: a „sárga folyam" ba (chinaiul Hoangho.) E folyam az egész országot körülözönli és hajókázható, mely czélra partjain mindig egy „fehér hajó" van kikötve. Mindazon által inkább gyalog járnak át rajta, mert némely jól ismert helyeken át is lábolható; különben nemsokára gróf Széchenyi Ödön gőzkompot fog rajta létesíteni, melynek javára már meg is kondult a lapokban a reklám gőzkolompja.