A modern asszony - 15 mozgó képpel

(Kép forrása)

Az Urániában január 2-án bemutatott "A modern asszony" a legjobb fogadtatásban részesült s úgy tetszik, sokáig marad a szinen.

Szerzője Ráth István, a kinek már több sikere volt az Urániában, bemutatja a nők világának történetét, kezdve a rabszolga asszonyoktól a mai emanczipált és divatos nőig és a hivatalban, gyárban dolgozó leányokig asszonyokig.

Látjuk a nőt a sportban, a művészetben, a divatban, a czirkuszban, a szépségért folytatott küzdelemben, s a családban. Az érdekes szöveget 150 szinezett kép és 15 mozgó kép élénkíti.

1904. január

(Szöveg forrása)

Az Uránia

Homlokzatrészlet
(Kép forrása)

Az Uránia szembetűnő, neoreneszánsz stílusú épülete 21. számot viseli a mai Rákóczi, egykori Kerepesi úton. Építtetője Rimanóczy Kálmán volt, egy gazdag nagyváradi üzletember, aki anégyemeletes bérházat hangverseny- és táncteremmel kívánta hasznosítani. Ebből lett végül a sikeres bohózatszerző, Oroszi Antal nevével fémjelzett orfeum. Az építkezés Schmahl Henrik műépítész tervei szerint zajlott, aki a velencei gótika szellemét és a mór díszítőelemek egzotikumát is belevitte elképzeléseibe. (A mesternek ismert műve a Párisi Udvar is, a Ferenciek terén.)

Előcsarnok, bejárat
(Kép forrása)

Blumann és Kölber építőmesterek vezetésével kb. 1896-ra készült el a pompás épület (a források eltérő időpontokat jelölnek meg). A mulató azonban nem vált igazán nyereségessé. Színházat terveztek a helyére, végül Alhambra néven török kávézó nyílt helyette, ami szintén befuccsolt. A belső tér ma is ismert arculata ezután jött létre: a helyiségeket az Uránia Magyar Tudományos Színház Egylet Részvény Társaság bérelte ki és alakíttatta át, amely a tudomány népszerűsítését tűzte ki céljául és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat 1899-ben álló-, és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel is felszerelték.
 

Az Uránia tetőteraszán készült az első magyar mozgófilm: "A táncz", melyen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka és Fedák Sári ropta, operettszínészek társaságában.

Az 1930-as években

1916-tól a tudományos előadások mindinkább háttérbe szorultak, majd teljesen megszűntek – helyüket átvették a filmvetítések.

1930-ban az UFA (német) Filmgyár szerezte meg és működtette UFA Palota néven a mozit, a második világháború után a Szovexport  szerezte meg. Itt tartották 1945 februárjában az első, háború utáni filmelőadást – a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeiről. Később az épület újra magyar tulajdonba került.

Az 50-es évek végén

Az intézmény jelenleg Uránia Nemzeti Filmszínház néven működik. A 2002-ben felújított épület 2006-ban Europa Nostra-díjat kapott. Az épület egy részében 1905 óta színészképzés folyik - ma itt a Színház- és Filmművészeti Egyetem székhelye.

Homlokzatrészlet
(Kép forrása)

(Szöveg forrása1)

(Szöveg forrása2) 

Kapcsolódó cikk: Orfeumból színház?

                  Az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapja

Eötvös Loránd Pestlőrincen

Pestszentlőrincen, a Vadkert utca és Hársfa utca találkozásánál lévő Eötvös parkban terült el egykor a híres fizikus, Eötvös Loránd kétholdas birtoka, amelyet 1882-ben vásárolt, s melyre nyaralóját építette. Innen járt előadást tartani a Műegyetemre, lóháton. 1890 körül itt, villája parkjában kezdte meg méréseit a róla elnevezett torziós ingával is, mely a föld mélyén lévő kőzetek kimutatására szolgál. Halála előtt, 1918-ban eladta a villát, melyet később lebontottak. A kertet tizenhét kisebb telekre osztották és beépítették, de a közepe közterület maradt. Ezen a helyen, két zsákutca találkozásánál 1970 óta áll a tudóst ábrázoló mészkő mellszobor, Borics Pál szobrászművész alkotása.

(Szöveg forrása)

Eötvös családtagjaival, pestlőrinci nyaralójában
(Kép forrása)

Lóháton az egyetemre
(Kép forrása)

 Borics Pál Eötvös-szobra
(Kép forrása)