Repülőgépen az épülő Árumintavásár felett, 1933

 

A Nemzetközi Vásár a Városligetben hetvenezer négyzetméter területen épült fel. A vásárváros 200 szakmai csoport keretében a magyar termelés összes termékeit bemutatja, amelyeket a külföldi nemzetek színes csoportjai egészítenek ki. A vásár keretében különálló repülőgép ipari kiállítás lesz. A nagyszabású ruhabemutatón 200 színpompás magyar anyagból készült női ruhát mutatnak be naponként kétszer a felvonuló manökenek. A világhírű magyar borok ismertetésére külön bornapot tartanak. A Nemzetközi Vásár iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A vásárt többszázezer ember keresi fel.

1933. május

Kirakat-adó

 Schultz szegedipaprika-üzlete a Ferenc körúton
(Kép forrása)

Országos Hirlap, 1898. május 1.

A Geist-ház

A Kecskeméti utca a Geist-házzal, 1894 körül
Fotó: Klösz György
(Kép forrása)

A Kecskeméti utca-Múzeum körút sarkán 1863/64-ben épült fel Ybl tervezésében a Geist-ház (a mai Korona Szálló Nemzeti Múzeumhoz közeli részén.) Földszintjén működött az 1870-es évektől a híres Báthory-kávéház. Az épületnek a második világháború pusztításai után megmaradt részeit 1948-ban bontották le.

Geisték a második világháború után elmenekültek Magyarországról. A nemesi címet szerzett család múltjáról így ír a Pallas Nagy Lexikona:

A Geist-ház, 1879
Fotó: Klösz György
(Kép forrása)

Geist Gáspár, gazda, szül. Gyulán, Békés vm. 1817 szept. 21., megh. 1872 dec. 2. Elemi iskoláit elvégezve, kádármesterségre adta magát. 17 éves korában Bécsbe, a hires Milly gyertyagyáros gyárába került, hol az akkoriban uj gyertyakészítést eltanulván, Pesten a «Pannonia» gyertyagyár vezetését vette át. Geist Ádám rokona, ki sertéshizlalással foglalkozott, sertései eladását bizván rá, a sertésüzlethez fogott és földeket bérelt. Rövid idő alatt saját birtokokat szerzett, melyek közül kivált csákói birtokát kitünő berendezéssel és fölszereléssel látta el. Különösen nagy sulyt fektetett az állattenyésztés emelésére, és sertéstenyésztésén kivül, melyet folyamatosan kiváló előszeretettel üzött, hires volt ló- és kivált juhtenyésztése. A G. G.-féle juhfajta, melyet keresztezés utján állított elő, nagy husos teste, bőnyirású és erőteljes gyapja által tünt ki és számos kiállításon elsőrendű elismerésben részesült. Az ötvenes-hatvanas években birtokán nagyhirüek voltak a csákói vadászatok.

A körszálló

A körszálló a 80-as években
(Kép forrása)

A főváros egyik jellegzetes épülete; "hivatalos elnevezése: Budapest Hotel Körszálló. 1964-1967 között épült Budán, a fogaskerekű végállomásánál. Tervezője: Szrogh György (1915-1999) állami díjas építész.

Az épület földszintjén Sövegjártó Mária kerámiaalkotásaival (1967) találkozhatunk.

További képek

A kirakatok lámpái

Koronaherceg utca, 1911
(Kép forrása)

Országos Hírlap, 1898. március 18.

Jöjjön a Royalba!

A Royal Szálló az 1900-as években
(Kép forrása)

 Országos Hirlap, 1898. március 12.

Újra megnyílt a Párisi Nagy Áruház

(Kép forrása)

Március 3-án újra megnyílt a Párisi Nagy Áruház, mely a századforduló egyetlen európai színvonalú nagyáruháza volt Budapesten.

1903-ig ugyanezen a néven már működött.

Az alapító Goldberger Sámuel Rákóczi úti kis boltja 1892-1900 között több épületben másfélszáz alkalmazottat foglalkoztató nagyáruházzá fejlődött. 1903. augusztus 24-én azonban teljesen leégett, a kártérítés elhúzódott.

A tulajdonos 1909-1911 között az Andrássy úton építtette fel a terézvárosi Casino épületének helyén hétemeletes, szecessziós stílusú áruházát (ma a Divatcsarnok épülete). A vonzó épület modern is volt: öt személylift, saját villanyfejlesztő és belső telefonhálózat emelte a szolgáltatás színvonalát.

A két világháború között hírét elsősorban olcsósága vitte tovább; a gazdasági válság idején hírlapi hirdetésekben tette közzé:„Minden cikk 96 fillér”.

1911

(Szöveg forrása)

A Kapisztory-ház

A palota az 1900-as években

Az I., Fő u. 20-ban, a Pala utca sarkán található, egyemeletes, klasszicista stílusú palota Buda legrégebbi épületeinek egyike, alapja 15. századi. 

Mátyás király idején, a Pala utcai oldalon még apró vályogviskó állt itt; a török korban többször átépítették, felújították. Buda ostroma során, 1686-ban súlos károk érték. A 17. század végén tulajdonosai  felújították, kibővítették.

Mai formáját 1811-ben nyerte el, ekkor Dankó András építőmester alakította át Kapisztory József görög kereskedő részére. Az emeletre henger alakú, zárt erkély, az ablakok fölé copf füzérek sora került. A Fő utcára néző homlokzatra indadíszítések,  figurális reliefek kerültek (mitológiai állatok, kereskedelmi jelenetek stb.). 1828-ban az épület gróf Brunswick Ferenc tulajdonába került.

Itt működött Buda egyik legforgalmasabb vendéglátóhelye, Friedl Ferenc Ede cukrászdája. Friedl 1850. február 14-én kapott cukrásziparjogot azzal, hogy iparát a Lánchíd környékén folytathatja. Műhelyét és üzletét a Fő utca - akkor még - 142. sz. épületében nyitotta meg és itt dolgozott 1869. augusztus 12-én bekövetkezett haláláig. Boltcímere Flórát, a virágok, a tavasz római istennőjét ábrázolta. (Özvegye az üzletét idővel kicsit odébb, a Ponty utca sarkára költöztette, majd a cukrászda 1936-52 között a Corvin téren működött tovább - megszűnéséig.) A Kapisztory-ház ház északi üzlethelyiségében jelenleg is ott áll a Friedl cukrászda eredeti biedermeier berendezése.

A ház földszintjén működött az 1900-as években  Lax Adolf szíjgyártó üzlete, majd később a Szép Ilonka bár.

A második világháborúban a palota egy része elpusztult (belövések érték), 1951-1953 között Hell Géza vezetésével állították helyre.

Jelenleg francia étterem működik benne.

A ház a 40-es években

 Képek: fszek, muemlekem.hu

Farsang 1933-ban, Pesten

A legtöbb fővárosi vendéglő étlapján szerepel ezen a vasárnapon a farsangi fánk, de a pulyka, kappan, sőt rántott csirke is, mintha csak a baromfiak akarnák megvigasztalni a pesti gyomrokat mindazokért a kellemességekért, a muszka kaviárokért, a nevezetesebben összeállított heringsalátákért, a ritka halakért, amelyek 1933-ban természetszerűleg, talán éppen beszerzési áraik miatt: elmaradtak az idei farsangi étlapokról. 
 

De például tiszai kecsege, régi jó hívünk, honfitársunk van elegendő az étlapokon, a marhahúsok sem hagyják magukat, amióta az úgynevezett bécsi marhahúsok divatjukat múlták. És itt vannak a januárban szokásos kolbászok, hurkák, amelyek valamiképpen mégis csak azért vannak a világon, hogy az elbúsult gyomrokat foglalkoztassák a maguk ősi erejével.
Hát nincs kaviár a farsangi étlapokon és vasárnapi elképzelésekben, amelyek az első farsangi vasárnapon meglátogatják a fantáziát, de ezen kívül van jóformán minden, amely eszébe juttathatja az embereknek, hogy farsangi dínom- dánom kezdődött, többet engedhet meg magának az étvágy, sőt a szomjúság is kitűnő, bőségesen termett borainkból.
Akármily borúsan nézegetnénk a dolgokat: farsang első vasárnapja meglehetős élvezettel köszöntött be Budapestre. Szombat este voltak megfelelő bálok, különböző összejövetelek: az uccák éjfél után is hangosak és népesek voltak: a mai nők éppen úgy tudnak a bál után nevetni, mint akár a háború előttiek: a fiatalemberek hangjaiban is meghallhatjuk régi kedvünket, ha jól figyelmezünk.
Vasárnap volt ennivaló bőven a vendéglőkben, az aprólékos és tyúk-levesek mellett még káposztaleveset is kaphattak azok, akik azt szomjazták.
Meg kell adni ennek a boldogtalan hírű városnak, hogy a ceremóniák betartását még mindig elsőrangú kötelességének tartja. Megünnepli a farsangot 1933-ban, kedvesen és szegényen, de lehetőleg a maga hivatalos formájában, ahogyan valaha apái elrendelték.

Krúdy Gyula

A Brudern-ház (régi Párizsi-udvar)

Az egykori (korábbi) „Párizsi-ház” belső üzletsora
(Kép forrása)

 A nagy árviz* előtti Pestnek még háza is alig volt olyan, mely fejlettebb építeszet alkotásának lett volna tekinthető. Hiszen a báró Brudern által az uri-utczában épített «párisi ház»-nak csodájára jártak az időben, az volt Pestnek egyik legfényesebb magánépülete.

Vasárnapi Ujság (1887)

*1838 

A régi épület bejárata
(Kép forrása)

Báró Brudern József Pollack Mihály tervei alapján építtetett házat Pesten,1817-ben. Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az eredeti Brudern-ház fénye az idővel megkopott, a 19. század végi nagy városrendezések során 1883-ban előbb részben, majd a 19-20. század fordulóján majdnem teljesen elbontották, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját.  

A 19-20. sz. fordulóján lebontott 
Brudern-ház
(Kép forrása)

Ma a helyén, Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén eklektikus stílusú lakó- és irodaház áll, mely eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárlóudvara.

(Szöveg forrása)

Mit vegyünk Ujévre?

Hirdetés, Magyar Film,
1939. december 30.

Mit ajándékozzak karácsonyra...?

Országos Hirlap, 1897. Karácsony

A Haas-palota

A Gizella (ma: Vörösmarty) tér, a Haas-palotával, 1902 körül
(Kép forrása)

Ha a Váci utca felől közelítve a mai Vörösmarty térre lépünk, bal felől óriási, modern irodaházat láthatunk. De nem volt ez mindig így. Valaha itt kellett áthaladnunk az egykori pesti városfal Váci kapuján, a falon kívül pedig 1794-től Tuschl Sebestyén krajcáros nyári színházát látogathattuk meg. Ennek helyén 1812-ben nyitott

Haas Mór irodaiberendezés-üzlete
1923 körül
(Kép forrása)

a Német Színház, 3500 férőhellyel- A mutatós, klasszicista stílusú épület azonban nem volt épp közönségbarát: a repceolajlámpások és a nyitott árnyékszékek miatt állítólag folyton kellemetlen szag terjengett benne, nélkülözte a fűtőberendezéseket, ráadásul az akusztikája is rossz volt. Idővel fűtőberendezésekkel látták el, csakhogy ez okozta a bajt: a épület teteje 1847-ben leégett. Sőt:1849-ben, amikor az osztrák császári csapatok Budáról ágyúzták Pestet, találatot is kapott.

Később új tetőt tettek rá, és egy ideig iskolaként, majd vásárcsarnokként használták. Az 1870-es években aztán Haas Fülöp szőnyegkereskedő rendezett be itt üzletházat - Linzbauer István tervei alapján. A palota alsó két szintjén üzletek voltak, további három emeletén lakások.  Ezen a helyen működött 1896-ban a Millenium kiállítás jegypénztára.

A legújabb épület, napjainkban
(Kép forrása)

A második világháború során az épületet bombatalálat érte. Jó ideig romos állapotban volt, majd lebontották; 1971-ben modern irodaház váltotta fel, melyet Tallós Elemér és Hübner Tibor tervezett. Ezt a 2005-ben lebontott épületet sokan "Elizélt Palota" néven emlegették. 

Ennek helyébe az ING Ingatlanfejlesztõ emelt új épületet kereskedelmi, iroda- és lakófunkciókkal, Fazakas György csapatának tervei szerint,  Jean Paul Viguier francia építész konzulensi közreműködésével.

Szemüvegek és orrcsiptetők

Hirdetés, Vasárnapi Ujság, 1913. december 14.
(Gizella tér: a mai V., Vörösmarty tér)

A rokkantak ismét árusithatnak

(Kép forrása)

November 1-én eltüntek a pesti utcákról, a pályaudvarok és az Emke sarokról a rokkant cigarettaárusok, akik lármájukkal és gyenge cigarettájukkal már annyira belenőttek Budapest utcai életébe, hogy most, jelenlétük nélkül szinte árva, kihalt az utca. A Rokkant Bajtársak Országos Szövetsége szerezte meg a pénzügyminisztertől tagjai részére a dohánynemüek utcai árusitására vonatkozó engedélyt azzal a kikötéssel, hogy a dohányjövedék gyártmányait nem árusithatják, ellenben gyenge albánt, gyenge szovjetet, fü, falevelekből készült dohányt árusitanak.

Az engedély október 31-ikével lejárt s a rokkantak, hogy a rendelet iránti tiszteletérzésüket dokumentálják, szombaton, november 1-én már nem álltak ki az utcákra. Hiányoztak is a forradalom után feltünt utcai alakok, mert a dohányjegyi szelvényre kapott semmi már régen elfogyott, a novemberi szelvényt pedig csak a hét vége felé kezdik beváltani.

A rokkantak titkára, Szegő Jenő tárgyalásokat kezdett az utcai cigarettaárusitás további engedélyezése ügyében a pénzügyminiszteriummal tekintettel arra, hogy a tél küszöbén munkaalkalom nincs s a rokkantak csak importált dohányt fognak árusitani, a miniszterium előzékenységét kérte a rokkantakkal szemben.
Mint értesülünk, az erre vonatkozó tárgyalások eredményesek voltak és a rokkantak 1920. március 1-éig ismét árusithatnak az utcán. A rendelet /.../ hétfőn fog megjelenni és kedden reggel ismét szerencsénk lesz a gyenge cigarettákhoz.

1919. november

(Szöveg forrása)

A Royal Nagyszálló

A Royal Szálloda 1903 körül
(Kép forrása)

A Royal Szálló, vagyis a Grand Hotel Royal az 1896-os milleniumi kiállítás vendégei részére készült. Az e célra alapított részvénytársaságot Budapest legjelentősebb szállodatulajdonosai hozták létre, GlückFrigyes elnökletével. Tagja volt a tervező építész, Ray Rezső is.

A Royal báltermének eredeti freskója, 1897 után
(Kép forrása)

Az épület kívül és belül is a francia reneszánsz építészeti stílusát idézte, a főhomlokzat oszlopaira Párizsból hozatták a négy évszakot jelképező, öntöttvas figurákat.

A cél a kor világszínvonalát elérő, minden luxussal és kényelemmel berendezett épület létrehozása volt – gazdag berendezés, no és sokféle szolgáltatás: posta, bank, fodrász, jegyiroda, két étterem, kávéház, Gerbaud fiókcukrászda, író- és olvasóterem, különféle szalonok és különtermek, pálmakert.

A Royalt nemcsak a szállóvendégek: a művésztársaságok is kedvelték. Egyik csoportjuk itt döntött arról, hogy saját klubot hoz létre FÉSZEK néven. 

A nagyteremben rendezték az első pesti filmvetítéseket (1896-1897), de az intézmény számos kulturális esemény színhelyéül is szolgált. 

A hotel a Nagykörút részletével
(Kép forrása)

1915-ben mozivá alakították át a nagytermet, mely ezután már soha nem vált újra a szálloda részévé – ez volt a  a Royal Apolló, majd a háború után a Vörös  Csillag filmszínház. A második világháború alatt az épület egy ideig a Gestapo székháza volt. A háború után, 1953-ig hivatalként használták. Ezután ismét szállodává alakították, de 1956-ban tetőszerkezete leégett. 1961-re modernizálták, tetőterét is beépítették, lebontották a kupolákat, és újra megnyitották.

Később mindegyre avult, pusztult, és 1991-ben bezárták, bár az épületében található mozi – ismét Royal Apollo néven – 1997-ig még működött. 

Az elmúlt bő évtized során ismét újjászületett, most Corinthia Royal Grand Hotelként ismerhetjük. Rekonstrukciója során, amennyire ez lehetséges volt, eredeti állapotát igyekeztek visszaállítani.

Az épületben egykor kedvelt fürdő is üzemelt, amely eredetileg önálló intézmény volt, ám kényelmi okokból 1903-tól közvetlen átjárással juthattak be ide a vendégek. Immár a hotel részeként, a fürdő is újra megnyílt a frissülni vágyók számára.

(Szöveg forrása)

Kapcsolódó cikk: a Royal nagyszálloda új kávéháza

A Royal nagyszálloda új kávéháza

A Royal nagyszálloda uj kávéházának berendezése a Páris mellett levö fontainebleau-beli kastély Mária Antoinette hires szobáinak hü motivumai után készült. Igy a bronzzal kirakott kandalló különösen; hüen hasonlit a királyi lakosztály játszótermének kandallójához. A pompás gobelinek szövése valódi müremeke ez iparágnak; a csillárok a versaillesi Galerie de Glaces kastély másolatai.

Ez a kávéház stilszerü sajátosságánál és régi, valódi motivumainál fogva kiváló benyomást gyakorol mindenkire és berendezése Budapest egyik látványosságává teszi. A terveket és berendezést Schmidt Frigyes Ottó budapesti czég készitette. A kávéházat holnap nyitják meg.

Országos Hirlap, 1898. november 5.