Érdekes leletek az Eskü téren, 1898

Budapest V., Március 15. (Eskü) tér, az épülő Erzsébet híd pesti hídfője

Országos Hirlap, 1898. május 5.

Duna-ünnep

Szt. Kristóf-ünnep a Dunán, 1937
(Kép forrása)

A május 13 i k á n jótékony czélra rendezendő Duna-ünnepre a vizi látványosságot a közönség a pesti és budai partokról fogja szemlélhetni, a hol tribünöket is állítanak. A délutáni órákban a partokon a közlekedést elzárják palánkkal,lánczczal. A Gellérthegyen a rendőrség fog gondoskodni, hogy a hegy nagyobb részét szintén elzárják, mert a nagy tűzijáték, a Mont-Pelée tűzokádó kitörésének mutatványa veszedelmet idézhetne elő. A rendkívül fényesnek ígérkező ünnepély iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Este a kivilágított Margit-szigeten ér véget az ünnepély különböző zene-előadásokkal, tánczvigalommal.

Vasárnapi Ujság, 1903. április 26.

Szépül a Margit rakpart, 1898

 

Margit híd
(Kép forrása)

Országos Hirlap,1898. április 17.

Tavasz a Döbrentei téren, 1935

Budapest I., Döbrentei téri park az Erzsébet híd lábánál, 1935 körül
(Kép forrása)

Adam Clark (1811-1866), a Lánchíd építésvezetője

Budapest, 1945. február 13.

Néhány röpke kép, a teljesség igénye nélkül -  Budapest, a második világháború után. (Hidak, Budai Vár, Keleti pályaudvar.)

Fotók: Fortepan

Útleírás a budai várról, 1793-94.

Budát Pesttel egy hajóhíd köti össze, a mely 700 lépés hosszú. Mindkét városban külön körülbelül 50,000 ember lakik, a nemesség mindkettőben szétszórva lakik, de mégis többen vannak Pesten és gazdagabbak is. /…/. 

A vár és a hajóhíd, a 19. század közepén
(Kép forrása)

Mindkét helyen vannak országos hivatalok és még másfelék is, de a legtöbb mégis Budán van és pedig a várban, mely egymagában is egy várost tesz ki a hegyen. Hossza egy jó negyedóra járásnyi, szélessége pedig négy-öt utczányi s a többi utczák és utak által, melyek amphitheatralis alakban vannak a hegyre építve, összefügg a város többi részeivel, minők pl. rácz- vagy görögváros, Krisztinaváros,Víziváros, Újlak stb., de a melyek elég rosszul és szűken vannak építve. Ezek egy jó fél óra járásnyi hosszúságban vezetnek a folyó menteben, szép kilátást nyújtanak, mivel megettök halmok és hegyek emelkednek, melyek szőlővel vannak beültetve. Ez alsó városrészekben a nemesek közül senki sem lakik, hanem csak a polgárság. 

A várhegy oly meredek, hogy a kereket meg kell kötni, ha lefelé jövünk. Már ez is némileg neheziti a közlekedést. A helytartóság vagyis a kormány, a legfőbb politikai hatóság a várban székel, tehát a helytartótanácsosok is.

Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793-1794-ben (részlet)

Fordította: Berkeszi István

Fehér botot kapnak a vakok, 1932. január

 

"Könnyen felismerhető fehér botot kapnak a vakok, 

mely nagy segítséget jelent számukra az utcán."

A filmfelvétel a Lánchídon készült.

A zajló Duna, 1900 körül

A zajló Duna, 1900 körül
Háttérben: a régi Erzsébet híd és a Vár
(Kép forrása)

Elkészültek a Dunakeszi-Csepeli villamosvonal elpusztított Duna-hídjai, 1945. december

 

A Beszkárt rohammunkásai Pásztor Mihály igazgató vezetésével még a nyár folyamán hozzákezdtek a Dunakeszi-Csepeli villamosvonal elpusztított Duna-hídjainak újjáépítéséhez. Fáradhatatlan munkájuk eredményeként december 7-én ünnepélyes keretek között nyitották meg az elkészült hidakat. Millok Sándor elnök, Karczag Imre miniszteri tanácsos és Bechtler alpolgármester beszédeire a Magyar Munkások Szakszervezete nevében, Nagy István munkás válaszolt. A két hidat dr. Szemere János, a Beszkárt vezérigazgatója, beszéd kíséretében adta át a forgalomnak. Az állam, a főváros és a Beszkárt képviselői kézfogással tüntették ki a legjobb rohammunkásokat: Karchagi Imrét, Fajta Józsefet, Bagi Józsefet, Györffy Benőt és Topánka Imrét. Az ünnepség résztvevői után az első villamos is áthalad az új hidakon.

A Lánchíd oroszlánjai

A Lánchíd pesti hídfője raktárakkal, 1896. Fotó: Erdélyi Mór
(Kép forrása)

Tényleg nincs nyelvük a Lánchíd oroszlánjainak? Tóth Béla: Mendemondák – A Világtörténet Furcsaságai című könyve szerint:

"Ki nem tudja, hogy a Lánchíd négy méltóságos kőoroszlánjának nincsen nyelve, éspedig azért nincsen, mert a szobrász elfelejtett csinálni! Ezt a hibát jó soká nem vette észre senki - így szól a mendemonda -, míg végre egy vargainas elkiáltotta magát: "Nini, az oroszlánoknak nincs nyelve!" Ekkor aztán ország-világ észrevette, és kacagta a művész feledékenységét. A szegény művész pedig kétségbeesett szégyenében s még aznap este beleugrott a Lánchíd közepéről a Dunába. Ő volt a "hídavató," az első öngyilkos, aki e világcsodát választotta utolsó útjának. 

1849: az oroszlánok még nincsenek a helyükön
 (Kép forrása)  

- A vargainas, ki minden hibát elébb lát meg, mint az egész tudákos világ, valóságos legendás alak; de a lánchídi vargainasnak még a nevét is tudta a világ. Frick Jakabnak hívták, s mikor 1897 novemberében Pinkóc túladunai faluban mint öreg ember meghalt, elsiratták az újságok. "Fölfedezése: hogy az oroszlánoknak nincsen nyelve, gyorsan terjedt el.

Egész Pest erről beszélt, s Marschalkó János szobrász sok gúny és csúfolódás tárgya lett. Egy darabig csak tűrte, míg aztán egy este, mikor megint bosszantották, nagy haragosan azt mondja: "No, hát fogadjunk ötszáz forintba, hogy mikor az oroszlán úgy tartja a száját, mint az én kőoroszlánjaim, nem is látszhatik a nyelve, mert mélyen lenn fekszik." A fogadás megtörtént, és Marschalkó elvitte a barátait egy menazsériába, mely az István téren ütött tanyát, s ott aztán bebizonyította, hogy neki van igaza. Az ötszáz forintot a művész jótékony célra adta." (Pesti Hírlap, 1897. nov. 28.)

Ilyen volt... A Kossuth híd

A Kossuth híd a második világháborúban felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására, Mistéth Endre és Hilvert Elek tervei szerint épült. A Kossuth és Batthyány terek között állt és ún. félállandó híd volt, 1946 és 1960 között. Helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli.

(Adatok forrása)

(Képek forrása)

További képek

Ilyen volt... A Böske híd

Budapest I., a lerombolt Erzsébet híd budai hídfője és a Petőfi (Böske) pontonhíd
(Kép forrása)

A Böske, madártávlatból
(Kép forrása) 

1945. november 18. - Az Erzsébet híd mellett a pesti Petőfi térről a budai Döbrentei térig a háborúban  elpusztult Erzsébet híd pótlására pontonhíd épült, amit a fővárosiak Böskének (Petőfi-Böske) neveztek el. 1949-ig állt, akkor a Lánchíd újjáépítése miatt elbontották.

(Szöveg forrása)

Az Erzsébet híd*

(Kép forrása)

Az 1839-49. években épűlt Lánczhíd a 60-as évek vége felé mindinkább elégedetlennek bizonyúlt a fejlődő főváros két részének összekötésére. A törvényhozás már 1870-ben is szükségét látta új hidak építésének és e czélra fedezetet is rendelt a felveendő nyereménykölcsönből. 1872-76-ban megépült a második közúti dunai híd, a Margit-híd, a mely azonban rövid idő múlva szintén elégtelennek bizonyúlt a forgalom igényeinek kielégítésére, mivel a teherforgalom lebonyolítására csak ez az egy híd szolgált.

A közvélemény is mind hangosabban szót emelt ez irányban, mire a törvényhozás 1885-ben azt a kötelezettséget rótta az államkincstárra, hogy mihelyt a budapesti állami hidak tiszta jövedelme a 650,000 frtot meghaladja,a többlet egy harmadik híd építésére fordítassék. 1890-ben a jövedelem tényleg ily nagy lett, mire az 1893. évi XIV. t.-cz. két dunai híd építését rendelte el. Az egyik a Vámház-tér és Gellért-hegy között 1896-ra elkészült Ferencz József-híd, a második az Eskütérnél a közforgalomnak most átadott Erzsébet híd.

Látkép, 1900

Budapesti látkép a Ferenc József (Belgrád) rakpartról, 1900 körül
A háttérben: a Rudas fürdő, a régi Erzsébet híd és a Vár
(Kép forrása)

Ilyen volt... A Clark Ádám tér

1900 körül
(Kép forrása) 

Az 1910-es években
(Kép forrása)

1928-ban
(Kép forrása)

Az 50-es évek első felében
(Kép forrása) 

Az 50-es évek második felében
(Kép forrása) 

1980 körül
(Kép forrása) 

A Lánchíd veszélyes vizsgálata, 1914. május

 

 (Némafilm)

Életképek, 1945 - az ideiglenes dunai híd

Átkelés a jeges Dunán

Buda és Pest a 16. században, a hajóhíddal

"Tehát így áll a dolog: a hajóhidat az egész éven át használják egész télig, míg a jégzajlás kezdődik. Ekkor tehát el kell bontani, nehogy a jég kettészakítsa, a mi különben elég gyakran megtörténik... Ha már egyszer a hajóhíd szét van szedve, akkor csak tavaszszal állitják vissza, midőn a jégzajlás megszünt. /.../ Mig a jég gyenge, addig az utazás nagyobb csónakokkal történik; egy-egy csónakba 30-40 ember fér s rendesen négygyel közlekednek. 

Ha az átkelést az úszó jégdarabok nem akadályozzák, úgy öt percz alatt a másik parton lehetünk; de ha jégár van, úgy az átkelési időt épenséggel meg nem határozhatjuk. Egy óráig, sőt tovább is eltarthat, olykor a jégdarabok több száz lépésnyire is magokkal ragadják a csónakot a folyamon. Néha erősen megakad a csónak a jégdarabok között s csak hintázó mozgás által lehet közűlök menekűlni, mit az utasoknak közösen kell végrehajtaniok. 

Átkelés a Dunán

Ha a jégzajlás még erősebb, úgy csak egészen kis csónakkal lehet átkelni, a melybe alig egy-két ember fér s ezeknek is le kell feküdniök. Ha útközben egy nagyobb jégtáblához érkeznek, kiszállanak, a csónakot a jégtáblán átvontatják s a másik oldalán vízbe eresztik, különben pedig igyekeznek a jég között úgy átvergődni, a mint csak lehet. Ez azonban eltarthat két vagy három óráig is, s hozzá, kivált még éjjel, igen kellemetlen, veszélyesnek is látszik, de alig ha lesz az, mivel szerencsétlenségről még nincs példa. /.../ 

Végre ha megállott a folyam, a jégen át járnak gyalog és kocsin /.../ Az éghajlat és a folyam szélessége aligha megengednék ezt, ha nem lennének a folyamon szigetek."

(Forrás: Gróf Hofmannsegg Magyarországon 1793-1794-ben. Fordította: Berkeszi István. Kiadta a Franklin Társulat, 1887-ben.)

A régi Erzsébet híd felülnézetből (anno 1936)