Budán a József- vagy Kálvária-hegyen a császárfürdő közelében
szőllőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek
sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől
egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a mostani kor
müvei közé tartozik.
Mindig zárva van ez épület, kulcsai, – ha jól
tudjuk, – a budai városházban tartatnak, s csak akkor veszik azokat elő,
midőn ide zarándokol messze földről Törökországból egy jámbor
müzülman napsütötte arczczal; a mi rendesen minden három évben szokott
megtörténni. Ez aztán veszi a sokáig pihent kulcsokat, felnyitja nagy
áhitattal a szent hajlék ajtaját, mellynek küszöbén hogy beléphessen,
egy pár száz mérföld viszontagságaival küzdött meg zarándoki türelemmel.
A mecsetben egy fakard és egy szőnyeg van, e szőnyegre borul a jámbor
zarándok arczczal, és imádja Allaht a hazájától távol eltemetett török
vértanu sirja felett, kit a török nép buzgalma a legbájosabb virág, s az
Istentől rendelt legrégibb méltóság nevét egyesitve, Rózsa-atya
(Gülbaba) névvel tisztelt meg, s mai napig is igy emlegeti regéiben.
A
mecset falai azon kegyes férfiak neveikkel vannak teleirva, kik több
század óta e szent sirhoz zarándokoltak. Ezenkivül van még a mecsetben
két felirásos kő, mellyeknek tartalma eddig sehol sincs közölve, de
reméljük, hogy sikerülend azokat is megismertetnünk. Lehet, hogy némi
felvilágositásul szolgálhatnak vagy a mecset eredetére, vagy az alatta
nyugvó kegyes török életére vonatkozólag.
Erdélyi Mór: Gül baba türbéje, 1910 (Kép forrása) |
Az épület napjainkban (Kép forrása) |
A Gül baba türbe és rózsakert részletes története, nyitva tartása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése