A Tűzoltó utcai Gyermekklinika múltjából

Dr. Szalárdy Mór (1851-1914), mint a budapesti Szent Rókus Kórház szülész orvosa, már 1876-ban tanulmányt jelentetett meg a törvénytelen gyermekek védelmében, 1881-ben magántanári képesítést nyert és a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán az orvosi statisztikát adta elő.

Gyermekvédelmi munkájának elismeréseként 1902-ben az állami gyermekvédelem irányítását vette át. Dr. Szalárdy Mór és társai, dr. Alexander Bernát, dr. Bánóczy József, Földiák Gyula, Rónay Sándor és Tabódy József az Egyesület hivatását a következőkben foglalták össze: "A szegény beteg gyermekeket ingyenes orvoslással, orvossággal, táplálékkal ellátni, a szegény szülőnőket - míg munkaképessé válnak - helyiségeiben ápolni, anyagilag segélyezni, a dajkának alkalmasokat elhelyezni és menhelyet biztosítani gyermekeik számára."

A nagymértékű gyermekhaladóság ellen küzdő "Szegény Beteg Gyermek Egyesület" 1885. június 29-én alakult meg, tényleges működését 1886-ban kezdte, mint Fehér Kereszt Egylet. Az 1800-as évek végén Londonból indult Fehér Kereszt mozgalom kezdetben erkölcsi megújulást hirdetett, majd Európa számos országában az árvák, özvegyek támogatója lett.

Két kiemelkedő jótevő adománya jelentős fejlesztést tett lehetővé: Thurn Jánosné Tűzoltó utcai háromemeletes házát és nagy telkét (ma Tűzoltó utca 7.), míg gróf Almássy Dénesné 120.000 koronás alapítványát az ún. "sebészeti pavilon" (ma Tűzoltó utca 9.) felépítésére ajánlotta fel. Így az 1896-ra kialakított Tűzoltó utcai épületcsoportban megnyitották az egyesület gyermekkórházát.

A Fehér Kereszt Gyermekkórház 1913-tól nyilvános jelleget nyert, a külső igénylőket térítés ellenében gyógykezelték.

Az intézmény az első világháború alatti és az azt követő válságos időket leszámítva állandóan bővült, betegforgalma folyamatosan emelkedett. 1926-ban a Tűzoltó utcai két ház közötti üres telek beépítésével csecsemő- és gyermekambulanciát létesítettek. 1930-tól minden télen napi 100 adag ingyen meleg ebédet osztottak ki nagycsaládosoknak. 1934-ben megnyílt a Fehér Kereszt Egyesület "Erdei Gyógyintézete" a Sváb-hegyen, a Béla király út 20-ban.

A kórházat a második világháború során súlyos bombatalálat érte. 1946-ban klinikai rangot kapott, a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Kara II. Gyermekklinikájaként. 

(Szöveg és képek forrása)

Kapcsolódó cikk: Elhagyott gyermekek örökbe fogadása

Elhagyott gyermekek örökbe fogadása

(Kép forrása)

A budapesti Fehér-Kereszt-Egyesület tűzoltó-utczai házában, május 3-ikán tartották meg az évente szokásos gyermekvásárt. Az egyesület ugyanis örökbe is adja a talált gyermekeket, ha azokról annak rendje és módja szerint gondoskodnak az örökbe fogadók.

Mintegy száz parasztasszony jelent meg a lelenczházban, magával hozva mindegyik a gondjaira bízott 2-7 éves gyermeket. Az apróságok legtöbbje pirospozsgás gyermek volt, de azért valamennyi részére külön egészségi bizonyítványt állított ki az intézet orvosa.

Kilencz órakor kezdtek el gyülekezni a gyermeket kereső urak és hölgyek, a kiket Szolárdi Mór dr. igazgató fogadott. Alapos szemle és vizsgálódás után, jómodu gyermektelen házaspárok tíz gyermeket fogadtak örökbe, a kiket nyomban magukkal is vittek és az intézet ügyészének közbejöttével annak rendje-módja szerint örökbe fogadták.

Többnyire talált gyermekek jutottak így apához, anyához.

1901. május

(Szöveg forrása)

A Kálvin tér, egykor

A Kálvin tér a Danubius-kúttal, amely ma az Erzsébet téren található
A kép képeslapként elküldhető innen

100 év - időutazás taxival

Taxidroszt

Az idén 100 éves Főtaxi a Budapest100 mozgalom együttműködő partnereként 2013. április 6-7-én kinyitja VIII. kerületi, Kerepesi út 15. szám alatti székházának kapuit, amely száz éve a vállalat központja.    

Előzetes regisztrációt követően kötött, vezetett sétán ismerkedhetnek meg az érdeklődők az 1913-ban épült komplexummal, amely a századelőn több világszabadalomnak adott otthont. Itt volt annak a Drost Tivadar német mérnökről elnevezett készüléknek a központja, amely a világon elsőként tette lehetővé a telefonos taxiirányítást, és itt állították üzembe a világ első félautomata kocsimosó pályáját is. 

A Főtaxi a rendezvény ideje alatt kedvezményes tarifával szállítja az utasokat a programsorozatban részt vevő százéves budapesti házakhoz.

Az új Rókus

Országos Hirlap, 1898. március 29.

A Rókus Kórház és -kápolna az 1890-es években
Fotó: Klösz György
(Kép forrása)

A múzeumi park lámpái

A Nemzeti Múzeum, 1880 körül
(Kép forrása)

A múzeumi park lámpáit nem kell attól félteni, hogy a csókák ellopják nagy fényes voltuk miatt. E lámpák olly kormosak, mintha legalább isegy egész télen át sonka módjára valami kéménybe füstre akasztattak volna.

Ugyanott arról is meggyőződhettünk, hogy a lámpagyujtogató akár mindennap olajban fürödhetik, legalább arra mutat azon körülmény, hogy a vasoszlop, mellyen a lámpa áll s a törzaökkő folytonosan csakúgy csepeg az olajtól, ugy hogy alatta a földön nem ritkán egész olajtócsákat lehet látni. E piszkosság a lámpák körül nemcsak undorító, de az arra sétálók azon veszélynek is ki vannak téve,hogy ruhájuk véletlen a törzsökkőhöz ér s szép olajfoltokkal megrakodva kulloghatnak hazafelé.

Vasárnapi Ujság, 1858. március 28.

100 éves a Főtaxi

Száz évvel ezelőtt, 1913. június 1-jén indult el a motoros autótaxi szolgáltatás Budapesten. A Főtaxi jogelődje saját gyártású autóival Magyarországon elsőként, Európában hetedikként nyújtott személyfuvarozási szolgáltatást.

 

Haltenberger Samu

Az 1910-es évek elején Budapest akkori tíz kerületében közel 880 ezer ember élt, ám alig több mint kétezer jármű állt rendelkezésükre, a bérkocsik és tömegközlekedési szerelvények többségét pedig még lovakkal hajtották. A főváros az urbanizációs trendnek megfelelően gyors tempóban növekedett, az új városrészek azonban nem rendelkeztek megfelelően kiépített közlekedési rendszerrel.

A városvezetés felismerte, hogy a megnövekedett lakosságszám kiszolgálására növelni kell a géperejű bérkocsik számát, ezért 1913 januárjában megbízást adtak a Haltenberger Samu vezetésével működő Marta Magyar Automobil vállalatnak, a kor egyik legnagyobb hazai autógyártójának (a Főtaxi jogelődjének), hogy 200 benzines gépjárművel kezdje meg a bérautó-szolgáltatást Budapesten. A nagyívű beruházás részeként nemcsak új autókat gyártottak, hanem felépítették azt a többfunkciós Kerepesi úti székházat is, amely mai napig a Főtaxi központja.

Marta hatszemélyes változat

Az időközben konkurensével egyesülő, és nevet változtató Budapesti Autómobil Közlekedési Rt. (1951-től: Fővárosi Autótaxi Vállalat) 1922 novemberében, az európai városok közül elsőként alkalmazott ún. kétszemélyes kiskocsikat autótaxizáshoz. Az utazási igényekhez igazodó, Magyarországon fejlesztett karosszéria népszerűségét jelzi, hogy 1929 és 1930 között hetente 12-13 új kocsiszekrény került ki a gyárból.

Régi és új - Marta és Ford

Az autópark folyamatos fejlesztése mindvégig kiemelt jelentőségű volt a társaság történetében: a harmincas években a korábbi Marta kocsikat 8 hengeres Fordokra cserélték, a negyvenes évek elején új Fiatokat és Renault-kat állítottak forgalomba, a 70-es és 80-as években pedig a kiöregedő Wartburgok és Moszkvicsok után a Zsigulik váltak egyeduralkodóvá a taxizásban. Ma a Főtaxi autóparkjának jelentős része a legújabb modellekből áll, megfelelve a modern kényelmi és környezeti elvárásoknak.

Csővázas Fordok a Parlamentnél

1925-től a vállalat a forgalomba helyezett autókat szürkére festette, innen származik a „szürketaxi” elnevezés, ami hosszú időre a cégcsoport legismertebb megjelölésévé vált, a későbbi festések során pedig ráragadt a „kockás taxi” jelző.

 Ma a vállalat flottája közel 800 gépjárműből áll és Budapest egyik legkedveltebb taxitársasága; a Budapest Airport együttműködő partnereként 2010 óta felel a repülőtéri személyszállításért.

(Szöveg és fotó forrása)

2013. április 6-7. - Időutazás a Főtaxival!

Épül a nagykörút, 1872

A Nyugati pu. 1879 körül
(Kép forrása)

Vasárnapi Ujság, 1872. március

(Indóház - itt: Nyugati pályaudvar)

A Vasminiszter

Baross Gábor
(Kép forrása)

„Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely mindenben a nemzetnek akar hasznára válni” - jegyezte fel életrajzírója a "Vasminiszterről".

Hogy miért érdemelte ki ezt a nevet Baross Gábor (1848-1892)? Két okból is. Egyrészt, vasmarokkal tartotta kézben a számára fontos ügyeket, valamint beosztottait, másrészt óriási eredményeket ért el a vasút fejlesztése terén. Legnépszerűbb intézkedése az új vasúti személyszállítási díjszabás (zónatarifa) 1889-es bevezetése volt.

Baross szobra a Keleti pu. előtt, 1898 körül
(Kép forrása)

Közlekedéspolitikusként célja a víziközlekedés fejlesztéséért is sokat tett - kiváltképp a fiumei kikötő kiépítésével és az Al-Duna hajózhatóvá tevésével. A Vaskapu csatorna megnyitását (1896) már nem érhette meg, de ennek a beruházásnak az elíndítása is az ő érdeme. Gazdaságpolitikusként az ipari szakoktatás fejlesztése fűződik a nevéhez, a posta és a távírda egyesítése, a Budapest-Bécs közötti telefonkapcsolat kiépítése, a Postatakarékpénztár megalapítása. Minden kezdeményezést támogatott, amely szülőhelye: a Felvidék gazdasági és kulturális felemelkedését szolgálta.

1875-től országgyűlési képviselőként tevékenykedett, 1878-ban az országgyűlés jegyzőjévé választották meg. 1882-ben nyugat-európai tanulmányútra ment,1883-ban államtitkárnak nevezték ki a Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztériumba.1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően, haláláig kereskedelemügyi miniszter volt. Fiatalon, mindössze 44 évesen hunyt el, melyben nagy szerepet játszhatott az, hogy folyamatosan, megfeszített tempóban dolgozott. Művét már életében Széchenyiéhez hasonlították.

Szülőfaluját, Pruzsinát 1899-ben róla nevezték el Barossházának.

(Szöveg forrása)

Ünnep Baross, a „Vasminiszter” szobránál, 1932

 

A Baross Szövetség hódoló emlékezése Baross Gábor,
a „Vasminiszter” szobránál- 1932. február.

"Hódolunk neked, nagy Baross Gábor,
a nemzeti ipar apostolának, a kereskedelem,
a közlekedésügy nagy építőjének.
Koszorút tesz szobrodra a nevedre
büszke Baross Szövetség".

Budapest, 1945. február 13.

Néhány röpke kép, a teljesség igénye nélkül -  Budapest, a második világháború után. (Hidak, Budai Vár, Keleti pályaudvar.)

Fotók: Fortepan

Tattersall-jégpálya, 1901

A Tattersall-jégpálya, melyet mai képeinkkel mutattunk be olvasóinknak, a főváros egyik legelőkelőbb és legmodernebb berendezésű téli sporttelepét képezi.

A mesterséges jégpályát amerikai rendszerű légfeszítékszerkezetre szerelt villamos ívlámpák világítják be, mely rendszer azon előnynyel bír, hogy a 10,000 négyszögméter nagyságú jégtükör sehol sincs lámpa vagy vezetéktartó dúczokkal megszakítva.

A jégpálya fenekét faczement, koksz és asszfaltpapírból készített víz- és hőszigetelési réteg képezi, mely nemcsak a víz elszivárgását gátolja meg, hanem a föld anyamelegének felsugározását is kiküszöbölvén, ezáltal a jégréteg gyorsabb vastagodása nyer elősegítést. E szigetelő rétegek elkészítése a futóhomok területén egymagában 14,300 frt költségbe került.

Egy 16 lóerejű gázmotor szivattyúzza a vizet és egyúttal egy 62 amperes dinamót is hajt, mely a pályát 20,000 gyertya fényével bevilágítja.
Ezenkívűl megtalálhatók e pályán a közönség által más pályákon is megszokott összes komfortok.

A városhoz közel, kedvező fekvésű sporttelepen hetenként legalább négyszer katonazene szórakoztatja a közönséget, melynek a keleti pályaudvarig járó villamos kocsik kényelmes közlekedési eszközül szolgálnak.

(Kép és szöveg forrása)

A modern asszony - 15 mozgó képpel

(Kép forrása)

Az Urániában január 2-án bemutatott "A modern asszony" a legjobb fogadtatásban részesült s úgy tetszik, sokáig marad a szinen.

Szerzője Ráth István, a kinek már több sikere volt az Urániában, bemutatja a nők világának történetét, kezdve a rabszolga asszonyoktól a mai emanczipált és divatos nőig és a hivatalban, gyárban dolgozó leányokig asszonyokig.

Látjuk a nőt a sportban, a művészetben, a divatban, a czirkuszban, a szépségért folytatott küzdelemben, s a családban. Az érdekes szöveget 150 szinezett kép és 15 mozgó kép élénkíti.

1904. január

(Szöveg forrása)

Práter utca: más nevet neki!

A Práter u. 9. sz. épület kapuja, 1905-10. között.
Tervező: Körössy Albert
(Kép forrása)

A práterutczai lakosoknak nem tetszik az utcza neve. Először nem is magyar, másodszor azt se tudni, mi köze a práterhez, mikor az egész városrészben nincs práter. Most tehát folyamodtak, hogy az utczát a főváros Bercsényi Miklósról, Rákóczi Ferencz vezéréről neveztesse el. A folyamodásban nincs semmi különös, csak a végére szurt megjegyzés, amely azt mondja, hogy mivel a Rákóczitér ugy is a Józsefvárosban van, a Bercsényi-utczának is ott kell lenni, minthogy Bercsényi Miklós Rákóczynak a vezére volt.

Országos Hirlap, 1899. január 6.

A  Práter utca 1965 körül
(Kép forrása)

A Práter utca 1850-től viseli nevét. Egyes források szerint a helyi papnevelde kertjét művelő kispapokról nevezték el Fraternak, és később ez formálódott Práterré. Más kutatók szerint neve az olasz prato (mező) szóból ered. A fenti cikkben pedig az a vélemény fogalmazódik meg, hogy a bécsi vidámparkra, a Práterre utalhat. 1850 előtt Augarten Gasse (Ligetkert utca) volt a neve.

Az Uránia

Homlokzatrészlet
(Kép forrása)

Az Uránia szembetűnő, neoreneszánsz stílusú épülete 21. számot viseli a mai Rákóczi, egykori Kerepesi úton. Építtetője Rimanóczy Kálmán volt, egy gazdag nagyváradi üzletember, aki anégyemeletes bérházat hangverseny- és táncteremmel kívánta hasznosítani. Ebből lett végül a sikeres bohózatszerző, Oroszi Antal nevével fémjelzett orfeum. Az építkezés Schmahl Henrik műépítész tervei szerint zajlott, aki a velencei gótika szellemét és a mór díszítőelemek egzotikumát is belevitte elképzeléseibe. (A mesternek ismert műve a Párisi Udvar is, a Ferenciek terén.)

Előcsarnok, bejárat
(Kép forrása)

Blumann és Kölber építőmesterek vezetésével kb. 1896-ra készült el a pompás épület (a források eltérő időpontokat jelölnek meg). A mulató azonban nem vált igazán nyereségessé. Színházat terveztek a helyére, végül Alhambra néven török kávézó nyílt helyette, ami szintén befuccsolt. A belső tér ma is ismert arculata ezután jött létre: a helyiségeket az Uránia Magyar Tudományos Színház Egylet Részvény Társaság bérelte ki és alakíttatta át, amely a tudomány népszerűsítését tűzte ki céljául és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat 1899-ben álló-, és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel is felszerelték.
 

Az Uránia tetőteraszán készült az első magyar mozgófilm: "A táncz", melyen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka és Fedák Sári ropta, operettszínészek társaságában.

Az 1930-as években

1916-tól a tudományos előadások mindinkább háttérbe szorultak, majd teljesen megszűntek – helyüket átvették a filmvetítések.

1930-ban az UFA (német) Filmgyár szerezte meg és működtette UFA Palota néven a mozit, a második világháború után a Szovexport  szerezte meg. Itt tartották 1945 februárjában az első, háború utáni filmelőadást – a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeiről. Később az épület újra magyar tulajdonba került.

Az 50-es évek végén

Az intézmény jelenleg Uránia Nemzeti Filmszínház néven működik. A 2002-ben felújított épület 2006-ban Europa Nostra-díjat kapott. Az épület egy részében 1905 óta színészképzés folyik - ma itt a Színház- és Filmművészeti Egyetem székhelye.

Homlokzatrészlet
(Kép forrása)

(Szöveg forrása1)

(Szöveg forrása2) 

Kapcsolódó cikk: Orfeumból színház?

                  Az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapja

Orfeumból színház?

(Kép forrása)

A kerepesiuton egy ujonnan épült palotában van elhelyezve az "Oroszi Caprice" mulató; a tulajdonosa Rimanóczy Kálmán. Orosz tiz évre bérelte ki a helyiséget, de vállalata deficzittel küzdve nem számithat hosszabb életre és igy Oroszi a maga részéröl szivesen felbontja a bérleti szerzödést.
A terv az, hogy a mulatóhelyet átalakitják szinházzá s ennek igazgatója Leszkay András, a jónevü direktor lesz. Jelenleg Aradon müködik, budapesti szinháza számára uj társulatot szervezne.

Országos Hirlap, 1898. január 2.

Az akkori Kerepesi út ma Rákóczi út, a  21. sz. épület pedig az Uránia filmszínház, illetve a Színművészeti Egyetem épülete. A színészképzés 1905 óta folyik itt.

Az új és a régi országház, 1902

A régi épület a múzeumkert felől, Vasárnapi Ujság

A Sándor-utczai* országházba a képviselők már nem mennek többé, hanem október elsején az új országházba, melyet a honfoglalás ezredéves emlékére emelt a magyar nemzet. A Sándor-utczai szerény épület a nagy átalakulás törvényhozási alkotásainak históriai emlékhelye.

Még nincs eldöntve, hogy mi lesz az épületből, vagy mit építenek helyén. A telek a főváros tulajdona. Mielőtt eredeti hivatalából kivetkőztetnék s más czélokra használnák, egyes belső részeit megörökítik.

Az új, Steindl Imre által tervezett épület a Duna-parton, 1900-ban
(Kép forrása)

A háznagyi hivatal a régi országház minden egyes lakosztályát, minden szobáját, folyosóit, egyszóval az összes helyiségeket lefényképezteti, hogy legalább az emléke megmaradjon ennek a sok vihart látott, sok tűzön átvergődött országháznak.

A képeket egy nagy albumban gyűjtik össze s az albumot az új országház könyvtárában helyezik el, hogy maradandó képe mindig ott lebegjen a büszke új palotában a képviselők szemei előtt.

(Szöveg forrása)

* Ma: VIII., Bródy Sándor utca

Brauch hentes, akiből Krúdy-alak lett

Brauch Ferenc Mester utcai hentesüzlete előtt, feleségével és dolgozóival, 1904
(Kép forrása) 

A porosz származású Brauch úr - akinek felmenői a 18. század elején vándoroltak be Magyarországra -  1873-ban költözött Budapestre, és a Rákóczi téren nyitott hentesboltot. Fia, Ferenc is a hentes szakmát választotta, s tapasztalatszerzés céljából gyalogszerrel végigjárta Ausztria és Németország neves mestereinek üzleteit. Igen jól kitanulta a kolbászkészítés csínját-bínját, és már 21 évesen saját boltot nyitott a budai Zöldfa utcában. Szinte pillanatok alatt sikeressé vált, segédeket fogadhatott, új üzletet indíthatott, saját üzemet működtethetett. Országszerte, sőt külföldről is mind többen keresték áruját. A Nagycsarnok első bérlőjeként, ötven esztendőn át várta vevőit.

Brauch Károly 1926-ban kiadott könyve
(Kép forrása)

Raktárakat tartott fenn, sertéshízlalással is kísérletezett, vágóhidat is üzemeltetett. Kolbász- és szalámigyárának központját a Mester utca 29. szám alatti háztömbben alakította ki. (Az egykori hentesüzlet helyén ma is húsbolt üzemel.) Fénykorában több száz alkalmazottja és kilenc üzlete volt, többek között a Krisztina téren, a Margit körúton, a Pozsonyi úton, a Király utcában és a Thököly úton. A harmincas években Károly fia számára vásárolta meg a Központi Vásárcsarnokkal szemközti épület földszinti sarkán található helyiséget, ahol ma gyorséttermi lánc üzlete működik.

Az ötvenes évekbeli államosítás során mindenét elvették (üzleteit a Húsipari Vállalat vette át), családjával együtt vidékre internálták. Gödön hunyt el, kilencvenöt évesen. Alakját Krúdy is megörökítette novelláiban.

(Szöveg forrása)

 "... kíváncsiságból bepillantott a kávéház ablakán az öreg Brauch, a Nagymező utcai hentes, pedig ő éppen azzal szerzett magának publikumot, hogy mindent olcsóbban adott, mint más húsvágó. Ám ő is a fejét csóválgatta, amikor a kávéházban ama Cyrano-orrú fiatal ügyvédet* látta, aki ifjonti hevességében az asztalt verdeste. - Megint föl fog menni a disznó ára! - gondolta magában Brauch úr."

(Krúdy Gyula: Aranytükrös kávéházban, 1926)

* Az író itt az Abbázia kávéházra, és az ott szónokoló Vázsonyi Vilmosra céloz.