 | |
| Baross Gábor (Kép forrása) |
„Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a
képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely
mindenben a nemzetnek akar hasznára válni” - jegyezte fel életrajzírója a "Vasminiszterről".
Hogy miért érdemelte ki ezt a nevet Baross Gábor (1848-1892)? Két okból is. Egyrészt, vasmarokkal tartotta kézben a számára fontos ügyeket, valamint beosztottait, másrészt óriási eredményeket ért el a vasút fejlesztése terén. Legnépszerűbb intézkedése az új vasúti személyszállítási
díjszabás (zónatarifa) 1889-es bevezetése volt.
 | |
| Baross szobra a Keleti pu. előtt, 1898 körül (Kép forrása) |
Közlekedéspolitikusként célja a víziközlekedés
fejlesztéséért is sokat tett - kiváltképp a fiumei kikötő kiépítésével és az Al-Duna hajózhatóvá tevésével. A
Vaskapu csatorna megnyitását (1896) már nem érhette meg, de ennek a beruházásnak az elíndítása
is az ő érdeme. Gazdaságpolitikusként az ipari szakoktatás fejlesztése fűződik a
nevéhez, a posta és a távírda egyesítése, a Budapest-Bécs közötti telefonkapcsolat
kiépítése, a Postatakarékpénztár megalapítása. Minden kezdeményezést
támogatott, amely szülőhelye: a Felvidék gazdasági és kulturális felemelkedését szolgálta.
1875-től országgyűlési
képviselőként tevékenykedett, 1878-ban az országgyűlés jegyzőjévé választották meg. 1882-ben nyugat-európai
tanulmányútra ment,1883-ban
államtitkárnak nevezték ki a Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztériumba.1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd
ezt követően, haláláig kereskedelemügyi miniszter volt. Fiatalon, mindössze 44 évesen hunyt el, melyben nagy szerepet játszhatott az, hogy folyamatosan, megfeszített tempóban dolgozott. Művét már életében Széchenyiéhez hasonlították.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése