Az Erzsébet Nőiskola udvara 1902 után, Klösz György felvétele |
Magyarországon a tanítónőképzés lehetőségét az 1868-as
népiskolai törvény teremtette meg. A hazai nőoktatás “bölcsője”, az első
magasabb színvonalú nőnevelést biztosító intézmény, a Felsőbb Nép- és Polgári Iskolai tanítónőképző 1872-től, (a polgári tanítónőképző 1873-tól) működött
Budán, a Josef Polytechnikum (a későbbi Műegyetem) épületében. Igazgatója Zirzen Janka volt.
Zirzen Janka (Kép forrása) |
Zirzen
Janka feladatának nemcsak a tanítónőképzést tekintette, hanem iskolájában
művelt nőket akart nevelni mind a család, mind a társadalom számára. 1874-ben
az iskola az I. kerületi Ötpacsirta (ma Csalogány) utcába költözött, majd
1875-től az önállósult polgári tanítónőképző a pesti Sugárút 74. sz. alatti
épületben (a mai Andrássy úton) folytatta működését.
Az intézmény Zirzen igazgatósága alatt (1896-ig) több
szervezeti változáson ment keresztül és folyamatosan bővült a tanított tárgyak
száma. A kezdetben két évfolyamú tanítónőképzőn nyelv és történettudományi szak
mellett mennyiség és természettudományi szakcsoportban képezték a tanítónőket.
A növendékek ezen kívül nevelés és tanítástant, francia és angol nyelvet
tanultak, majd 1877-től kötelező lett a gazdaságtan és az iparoktatás is.
1880-tól a képzés idejét három évre emelték, és azért, hogy a növendékek
tanítási gyakorlatot szerezhessenek, megszervezték a polgári gyakorlóiskolát.
1889-től vezették be a tornatanítói, majd 1893-tól az idegen nyelvi mesternő
oktatást. Ekkor csatolták az intézethez a 120 személyes internátust is.
Az iskola igazgatói irodája, 1902 után (Kép forrása) |
Zirzen Jankát tanítványa, Lázárné Kasztner Janka követte az igazgatói székben. Az ő indítványa alapján nevezték el az intézményt a meggyilkolt királynéról (Sissiről) Erzsébet Nőiskolának.
Tanterem (Kép forrása) |
Az iskola 1950-től Teleki Blanka nevét
viseli.
(Szöveg forrása)
További képek a Teljes bejegyzés-nél!
További képek a Teljes bejegyzés-nél!
Tanári szoba (Kép forrása) |
Zeneterem (Kép forrása) |
Belső tér (Kép forrása) |
Tornaterem (Kép forrása) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése