 |
| Erzsébet királyné, 1870 körül (Kép forrása) |
Ma volt a fövárosi iskolák gyászünnepe.
Reggel nyolcz óra tájban utonutfélén ünneplö ruhába öltözött fekete karszalagos apróságot látott
az ember, hosszu vonalban, párosával, négyesével, amint a tanitó ur mondotta. Máskor két-háromszáz
ilyen kis polgár olyan zajjal halad végig az utczán, hogy az egész tájék kiszalad a
látásukra, ma olyan csöndesen ballagtak, hogy alig vették öket észre. Ezt is igy mondotta a tanitó
ur: mert nagy gyászba borult a haza, mert meghalt a királyné. Mentek mind mind a templomba imádkozni a
királynéért, aki olyan jó volt. Néhol, mint a terézvárosi templomban, ahol Szinély hitoktató mondotta
a misét, ezer apróság is együtt volt áhitatosan térdelve, imádkozva. Mise után visszamentek
az iskolákba, ahol a tanitók, tanárok elbeszélték Erzsébet királyné történetét, halálát és sok
helyen könybe lábadt szemmel jöttek ki a gyermekek az iskolából.
Országos Hirlap, 1898. szeptember 20.
Erzsébet királyné 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Kísérőjével,
Sztáray Irma grófnővel a Genfi-tó partján hajókirándulásra
igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista hegyesre fent
reszelővel szíven szúrta.
(Szöveg forrása)
Kapcsolódó cikkek
Erzsébet királyné budavári szobra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése