Karinthy a Zeppelin-utazásról, 1931. március 31.

Karinthy Frigyes
(Kép forrása)

Karinthy Frigyes 1931. március 28-án indult a Zeppelinnel Friedrichshafenből, és tíz órát töltött a fedélzeten. (Olyan útitársai voltak, mint például Az angol beteg című filmben is híressé vált Almássy gróf.) Amint leszállt, mindjárt cikket is írt élményeiről Az Est című lap számára, melyből itt most a Magyarország fölötti repülésről szóló részletek olvashatók.

ÖT ÓRA

Lassan, nyálkásan dereng... Vizenyős lapály ködlik fel alattunk: a Fertő-tó vidéke. Ködfátyolkép... Az utasok lassan szállingóznak elő a fülkékből, ásítozva kérdezősködnek... A rádiós tiszt jön, kezét dörzsölve jelenti, hogy Pestről szelet közölnek... Vita az utasok közt... Mi lesz, ha nem lehet leszállni Pesten?... Egyesek azt állítják, hogy akkor visszafordulunk Friedrichshafenbe. Kényszeredett viccelődés indul. Aki már ébren van, teát rendel, a steward sürög-forog.

Zeppelin Budapest fölött, 1931. március 29.

A léghajó leszállása a csepeli reptéren
(Kép forrása)

A ma már furcsának tűnő "égi szivar" - Ferdinand Zeppelin német gróf és katonatiszt tulajdona - 1931. március 29-én repült át Budapest felett. 

Az első sikeres felszállásra harmincegy évvel korábban került sor, a Boden-tó felett, de ennél is érdekesebb, hogy maga a találmány egy keszthelyi fakereskedőtől: Schwartz Dávidtól származik. Schwartz negyvenévesen örökséghez jutott, így felhagyhatott a fakereskedéssel, hogy élete nagy álmát valóra váltva léghajót építsen. Autodidakta módon sajátította el a szükséges ismereteket, majd nekilátott. Elkészült léghajójával több bemutatót is tartott, ám nem járt teljes sikerrel. Berlini bemutatóját viszont megtekintette Zeppelin is, aki látott fantáziát a léghajó-ötletben, és a fiatalon elhunyt Schwartz özvegyétől megvásárolva a szabadalmi jogot, saját léghajóüzemet létesített. Végül ő valósította meg a feltaláló álmát.

Az 1931. évi repülés alkalmával gépe a csepeli repülőtéren landolt, majd a Duna vonalán folytatta útját Budapest fölött.Az eredeti terv egy magyarországi körutazás volt, de a rosszra fordult időjárás miatt végül  Debrecenben leszálltak. A léghajó még aznap vissza is tért Németországba.

Az utazáson, Friedrichshafentől Csepelig Kartinthy Frigyes is részt vett; élményeiről az Est című újságban számolt be.

A Zeppelin a régi Erzsébet híd fölött
(Kép forrása) 

A Parlament előtt elhaladó Zeppelin
(Kép forrása)

(Szöveg forrása1)
(Szöveg forrása2)

Anonymus - Csepelről

(Kép forrása)

"...Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig."

Anonymus: Gesta Hungarorum (fordította: Pais Dezső)

1200-as évek