 |
| (Kép forrása) |
A lóversenyzést Magyarországon Széchenyi István honosította meg.
A verseny helyszínét Wesselényi Miklós báróval és Heinrich János kapitánnyal választotta ki, messze a város akkori belterületétől. A mai Illatos út-Soroksári út-Gyáli út-Könyves Kálmán körút közötti négyszögben elterülő 230 holdas legelőt az egyesület a várostól vette bérbe. A kopár homokbuckák helyén évről évre kellemesebb környezet várta a nézőket. Heinrich kapitány - évtizedekig a létesítmény tényleges gazdája - vezetésével kiépült az árkokkal és korlátokkal körbehatárolt lóversenytér, a "pesti gyep". A futóhomokot főleg eperfákkal kötötték meg, sőt faiskolát is létesítettek a helyszínen. A pályakör gyepét gondosan karbantartották, a nézők tájékozódását pedig szabályos távközökben leásott oszlopok és zászlók segítették. Így 1827. június 6-án délelőtt, minden jelentősebb probléma nélkül indíthatták el az első pesti lóverseny futamait. Az első győztes Széchenyi Gawing nevű lova volt, Boggis Jánossal a nyeregben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése