Klotild főherczegnő budapesti palotái, 1900

Budapest belvárosának új építkezései közt, mint már múlt heti közleményeinkben is előadtuk, minden tekintetben kiválik Klotild főherczegasszony két palotája, melyek a régi Kigyó-térre nézőleg úgy emelkednek egymás szomszédságában, hogy köztük halad el az épülő eskütéri hídra vezető szép, tágas új utcza.

A főherczegnő pompás bérpalotáiról érdekes kép látható a Műcsarnok jelenlegi tárlatán, melyet a tervező építészek állítottak ki. E kép teljes fölvilágosítást nyújt a szemlélőnek arról, hogy a tervkészítő Korb és Giergl műépítészek, kik megelőzőleg Parisban és Londonban alaposan tanulmányozták főkép az amerikaias ízlésű nagy bérházak rendszerét és berendezését, sem nem pusztán a nálunk eddig divatozó hétköznapi ópűletformák kerülésére, sem nem szebb és czélszerűbb amerikai építésmódok puszta utánzására törekedtek, hanem azon voltak, hogy elsajátításra méltó építészeti elvek és elemek fölhasználásával olyan önálló irányt kisértsenek meg, a mely állandóságra és elterjedésre számíthasson.

Klotild-palotai boltok hirdetései, 1904-ből

Alapelvűl a szép és hasznos tökéletes egyesítését tűzték ki maguk elé. A szépet az épületek külsejének művészi megalkotásában, a hasznosat pedig a tér ügyes fölhasználásában iparkodtak megvalósítani, a nélkül, hogy egyik a másik rovására érvényesülne.

A Kigyó-tér, melyen ma a paloták emelkednek, illetőleg a szabályozás befejezte után létrejövő «Eskü-út» a főváros egyik legelőkelőbb része lesz. A Kigyó-tér mai képe helyett, ha a király Ő Felsége bérpalotája a szomszédságban fölépül és a régi városháza eltűnik, teljesen új kép tárul a szemlélő elé, s a tágas térségen épült hatalmas paloták sorai között a monumentálisnak ígérkező eskü-téri hídon át a budai hegyekre tekinthet át az új Budapest e szép részéből.

(Képek és szöveg: Vasárnapi Ujság, 1900)

A paloták és névadójuk

Klotild főhercegné
(Kép forrása)

Az eklektikus ikerpaloták 1902-ben készültek el, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Alsó szintjeiken üzleteket, első emeletükön társaságok-egyesületek számára termeket, feljebb bérlakásokat alakítottak ki. A jellegzetes saroktornyok 48 méter magasak. A paloták az első épületek közé tartoztak, amelyekben lift is működött. Építéstechnológiájuk is újszerű volt: vasszerkezettel készültek, amit faragott kőburkolat takart el. Az ablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki, a kályhák csempéi a pécsi Zsolnay-gyárból.

A paloták építtetője, Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnő 1846-ban született Párizs közelében, Neuilly-sur-Seine-ben, öt testvér közül a harmadikként. Édesapja August Ludwig Viktor von Sachsen–Coburg–Saalfeld–Koháry német herceg, Szász–Coburg–Gotha hercege, édesanyja Marie Clémentine Caroline Léopoldine Clotilde d’Orléans francia királyi hercegnő, orléans-i hercegnő volt.

József Károly Lajos osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi lovassági tábornok feleségeként az alcsúti Habsburg-kastélyban élt; hét gyermeke született.1927-ben bekövetkezett halála után a budavári nádori kriptában temették el; férje és gyermekei mellett nyugszik.