A magyar kir. tud. egyetem a napokban avatta doktorrá az ország első nőorvosát, Wartha Vinczéné Hugonnay Vilma grófnőt, kinek midőn arczképét ez alkalomból bemutatjuk, életrajzi adatait következőkben közölhetjük.
Szentgyörgyi Hugonnay Vilma grófnő 1847-ben Tétényben, született. Atyja, Kálmán, ottani nagybirtokos volt, anyja pedig Tomesti-Pánczél Terézia, kik hat gyermeküket igen gondos nevelésben részesítették. Vilma grófnőt 1865-ben Szilassy György nagybirtokos vette nőül.
Mint már asszony 1872-ben a zürichi egyetemre beiratkozott orvostanhallgatónak, miután előbb a gimnáziumi tantárgyakból a szükséges vizsgákat letette. Mellesleg érdekes megemlíteni, hogy akkoriban 120 hölgy hallgató tanult a zürichi egyetemen, köztük 100 igen szegény sorsú orosz nő, kik nappal az egyetemre jártak s éjjel varrással és mosással keresték meg élet fentartási szükségleteiket. Ez időben kezdődtek az orosz nihilista mozgalmak, s minthogy ezek a nők is politizáltak, az orosz kormány valamennyit visszarendeltette hazájokba. 1879-ben lett a grófnő doctor medicináé, miután előzőleg évekig assistense volt dr. Rosé sebészeti tanárnak.
Midőn 1880-ban oklevelével haza jött, folyamodott Trefort miniszterhez a nostrifikálásért, de ez az akkor fennállott törvények értelmében nem volt megadható. Majd 1882-ben a budai állami főgimnáziumban letette az érettségi vizsgát kitűnő eredménnyel. 1887-ben másodszor férjhez ment Wartha Vincze műegyetemi tanárhoz, kivel most is boldog családi életet él.
Midőn 1896-ban Magyarországban a nők is megnyerték azt a jogot, hogy egyetemi hallgatók lehetnek, Hugonnay grófnő volt az első, a ki még az év június 30-án újból beadta kérvényét a nostrifikálás végett, a mit Wlassics miniszter készséggel meg is engedett, ha előbb a három orvosi szigorlatot a budapesti egyetemen leteszi. S a grófnő rövid egy év leforgása alatt le is tette mind a három szigorlatot, mire most doktorrá avatták.
Jellemzésül kiemelhető, hogy a grófnő soha regényt nem olvasott, de annál inkább foglalkozik folyton orvosi könyvekkel és szaklapokkal. Nemes szivére vall, hogy nemcsak ingyen rendel a szegény betegeknek, hanem gyógyszerrel is maga látja el őket.
Markó Miklós.
Vasárnapi Ujság, 1897. május 30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése