Újpest alapításáról

Újpest címere

1831-ben gróf Károlyi István megyeri pusztájából nagyobb területet hasított ki szőlőültetés czéljából és azt úgynevezett "árendadíj" ellenében vállalkozók kezelésébe adta át. E vállalkozók egyike: Mildenberger Márton 1832-ben engedélyt kért és kapott arra, hogy az akkori pesti határkocsma tőszomszédságában, a mai közúti villamos vasút végállomása mellett, Ujpest területén az első házat megépíthesse. Csakhamar más települők is követték őt, annyira, hogy 1840-ben Ujmegyeren már 28 házhelyen 24 ház

Gróf Károlyi István

állott, 106 lakossal.

Megindult tehát a szervezett községi élet Ujmegyer telepen s megalakult az új gyarmat,

melynek Ujpest neve először csak az 1841. évi január hó 17-én megtartott közgyűlésen hangzott el. Minden különös indítvány vagy határozat nélkül az Ujpest név 1844 óta állandóan szerepel az irattárban levő közokiratokon s ugyanakkor végleg eltünik az Ujmegyer elnevezés.

Ugró Gyula dr.

Szöveg és kép: Magyarország vármegyéi és városai (szerk.: Borovszky-Sziklay, 1869–1914)

(További képek forrása)

Az 1870-es évek végére Újpest már az ország legnagyobb lélekszámú nagyközsége volt, 1907-ben pedig városi rangra emelték. Ekkor már rendelkezett kikötővel, önálló kórházzal és postahivatallal is. Első polgármesterévé a fenti szócikk szerzőjét, a lokálpatrióta dr. Ugró Gyulát választották. 

Dr. Ugró Gyula

Az újpesti kikötő

Az ipartestület hitelszövetkezeti bútorcsarnoka

Újpest, Királyi Járásbíróság