 |
| A sikló az 1920-as években |
Széchenyi István kisebbik fia, Széchenyi Ödön a párizsi világkiállításon járva látta meg azt az emelőszerkezetet, ami a palota tetejére szállította fel a közönséget. Innen jött az ötlet, hogy olyan közlekedési eszközt hozzon létre, ami megkönnyíti a várba való nehézkes feljutást, nagyobb tömegek számára. Az ott lakókon kívül a hivatalnokok és a várba fellátogató kíváncsi turista népek nagy örömmel fogadták a berendezést, amit 1870-ben adtak át. Február 15-én megtartották a fékpróbát és amíg a hatóság megadta az engedélyt a közforgalomba helyezésről, addig ingyen szállították az utasokat.
Mivel a sikló helyszíne 1875-ig erődítményi terület volt, a bérbeadás feltétele volt, hogy ha katonailag szükséges, a siklót kártérítés nélkül le kell bontani.
Ez egyébként a Lyonban átadott után a második ilyen építmény a világon. De mindjárt akkora sikert aratott, hogy csakhamar újabb pályákat terveztek: a Döbrentei tértől a gellérthegyi Citadelláig, valamint a Tabán és a Svábhegy között. Ezek építésére engedélyt is adtak az 1890-es években, de napjainkig nem valósultak meg.
(Szöveg forrása 1)
(Szöveg forrása 2)
(Kép forrása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése