 |
| Pest térképe a városfallal és a kapukkal, 1758 (Kép forrása) |
Másfél századdal ezelőtt mi volt még Pest?! Kőfallal
körülkerített nagy falu. A mai Belváros volt a régiek egész Pestje. Ott, ahol a
Váci-utca beleszalad a Gizella-térbe*: ott volt a "Váci kapu"; a
város egyik vége. A váci kapu előtt, a mai Gizella-téren volt a fallal
körülkerített temető. A Nemzeti Színházzal szemben, a Kossuth Lajos-utca végén
állott a "Hatvani Kapu", a város másik vége. A mai Kálvin-térre
szolgált a város harmadik kapuja: a "Kecskeméti kapu".
Ilyen volt Pest a XVIII. század derekán. Egvszer aztán azon
vették észre magukat a pestiek, hogy kicsiny a város, nem férnek el benne. A
falak fojtogatják Pestet ; nem engedik nőni. Az élelmes polgárok úgy segítettek
a bajon, hogy kívülről hozzáépítették a viskóikat a város falához. Az így
támadt toldalék várost "új világ "-nak nevezték. Mária Terézia
uralkodásának vége felé rakták le a fundamentumát az első külvárosnak : a
Terézia városnak. Utána jött a Józsefváros, Ferencváros. A Lipótváros helyét
azonban II. József alatt még alig jelölte néhány ház.
 |
| A váci kapu emléktáblája (Kép forrása) |
Pest tulajdonképpeni fejlődése mégis a kalapos király alatt
indult meg. 1783-ban "parancsolat jött, hogy a város kapuin kívül is
kövezet rakassék". Ezzel a parancsolattal kezdődött Pest új korszaka, és
lehetetlen megilletődés nélkül nézni, hogy ezek a parancsolatok miképpen
alakítják át Pestet ; miképpen formálják, igazítják és indítják a fejlődést, a
haladást, mely előtt leomlanak a város falai.
1789-ben eladja a város a falakkal együtt a Váci-kaput, és a
temető kőkerítését Gallér Jánosnak 290 forintért. Gallér még abban az
esztendőben lebontatta a kaput, és ezzel megnyílt a fejlődés útja a Lipótváros
felé is.
Művészet, 1909
*Ma: Vörösmarty tér
 |
| A hatvani kapu (Kép forrása) |
 |
| A hatvani kapu emléktáblája (Kép forrása) |
 |
| Emlékfal a kecskeméti kapu helyén; ma már nem látható (Kép forrása) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése