A XIX. század végén a művészeknek különböző kávéházakban
volt asztaltársaságuk. A Royal Szálló kávéházában találkozgató "royalisták"
egy nap úgy határoztak: önálló klubot alapítanak, amely valamennyi művészeti ágat
képviseli. Először az Andrássy úti Drechsler-palota I. emeleti helyiségében,
csütörtökönként tartották összejöveteleiket, majd 1901. szeptember 7-étől a Kertész
utca 36. szám alatti épületben. A klub nevének ötlete Zilahy Gyulának, a
Nemzeti Színház színészének érdeme; ő javasolta, hogy a "FESTŐK,
ÉPÍTÉSZEK, SZOBRÁSZOK, ZENÉSZEK, ÉNEKESEK és KOMÉDIÁSOK kezdőbetűit
felhasználva, nevezzék azt FÉSZEKnek.
 |
| A FÉSZEK épülete, 1901-ben (Kép forrása) |
Az alapítók között volt Benczúr Gyula festő, Bródy Sándor
író, Csortos Gyula színész, Fadrusz János szobrász, Fényes Adolf festő, Góth
Sándor színész, Hegedűs Gyula színész, Heltai Jenő író, Hubay Jenő zeneszerző,
Kacsóh Pongrác zeneszerző, Kernstok Károly festő, Lechner Ödön építész, Molnár
Ferenc író, Ódry Árpád színész, Pethes Imre színész, Rippl-Rónai József festő,
Rózsahegyi Kálmán színész, Stróbl Alajos szobrász, Szinyei Merse Pál festő,
Újházi Ede színész és Vaszary János festő.
 |
| Az épület bejárata napjainkban (Kép forrása) |
A Fészekben működtek a képzőművészeti társaságok (Benczúr-,
Szinyei Merse Pál-, Pál László- és Cennini Társaság). Itt tartotta üléseit a
Színészek Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, a Színházigazgatók
Szövetsége, a Színészek Sportegylete, a Külföldi Sajtó szindikátusa
(érdekképviseleti választmánya), az építőművészet, az iparművészet és a Pen
Club (Pen, az angol Poéták, Esszéisták és Novellisták kezdőbetűiből álló
rövidítés, mely egyben angolul tollat jelent).
A klubnak idővel sikerült megvennie a Fészek épületét és a
mellette lévő házat is (Kertész u. 34.). Kiss Géza műépítész készítette el az
összevont épület átalakítási terveit, majd Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
műépítészeket bízták meg a Fészek teljes arculatának megtervezésével.
Az épület egyik legismertebb része az udvari, itáliai
kolostorkerengők mintájára épült ún. "toszkán kerengő" (a már említett Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte), az árkádok ívek fölött neves
művészeket – Dériné, Benza, Blaháné, Izsó, Liszt, Munkácsy, Kupeczky, Ybl és
Egressy – ábrázoló, színes majolikatondókkal (tondó: kör alakú dombormű vagy festmény). Az udvaron a budai várból
átmentett gázlámpák állnak.
 |
| A "toszkán kerengő" (Kép forrása) |
1945 januárjában a gettó sarkán álló épületet több bomba és belövés érte, használhatatlanná vált. A tagok saját finanszírozással állították helyre.
1950-ben a Művészklubot burzsoá találkozóhelynek címkézve
államosították, de a rendszerváltásig működési feltételei biztosítottak voltak.
Önállósága és államosított épülete 1989-es visszaszerzésével egy időben azonban
fenntartó támogatása megszűnt, önfenntartásra kényszerült. Azóta egyre
nehezebben tudja működéséhez és épülete fenntartásához a financiális
lehetőséget előteremteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése