A Százados úti Művésztelep

Vass Viktor szobrászművész és gyermekei a VIII., Százados úti Művésztelepen, 1925 körül
(Kép forrása)

Művésztelepek a XIX. és a XX. század fordulóján jöttek létre Európában: alkotóházak léteznék Német- és Franciaországban, Norvégiában, Írországban és a környező országokban, a Százados útihoz hasonló van még Indiában, Madrasz mellett. Magyarországon Nagybánya után Kecskemét, Szolnok, Gödöllő, Szentendre az elsők. A fővárosban korábban épült a Kelenhegyi úti művészház, és lett műtermek sora az eredeti célra alkalmatlan Várbazár. A Százados úti telep mégis Európa legrégebben folyamatosan működő művésztelepe.

(Szöveg forrása) 

VIII., Százados úti Művésztelep, 1920-as évek
(Kép forrása)

Létesítését 1909-ben kezdeményezték, 1910-ben hagyták jóvá, és 1911 novemberében már beköltöztek az első lakók. A terveket Wossala Sándor készítette. Tizenöt földszintes ház épült huszonnyolc műteremmel, az akkori Budapest peremén. Temető, vasút és laktanyák választották el a voltaképpeni várostól. Kertészetek övezték, és szomszédságában épült fel a Fővárosi Kenyérgyár. Feljegyzések szerint ideiglenesnek építették a telepet; végleges helyéül Zugliget volt kijelölve, de az első világháború elsöpörte a terveket. 

A telep 1923-ban kapott villanyvilágítást. 1949 óta a Józsefváros része, korábban Kőbányához tartozott.

(Szöveg forrása) 

A Százados úti Művésztelep Egyesület honlapja