A Vöcsök II. csónakház, mára már lebontották (Kép forrása) |
A Római-part: Óbuda Duna felőli részének északi fele. Hossza mintegy 10 km;
az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő hajóállomásig terjed (Kossuth L.
üdülőpart, Királyok útja-Nánási út közötti terület).
A vasúti hídtól északra fekvő részét a 30-as években még
Lőpormalomnak nevezték – az 1800-as évek itt működő malmok után.
Az 1800-as években a budai vízi élet felkapott központja
volt, szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely.
Az első hazai evezőversenyt – a sportág hazai meghonosítói:
gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós – 1842-ben rendezték, és Clark
Ádám (a Lánchíd építője) nyerte meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi
megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. A
Római-parton ekkor 23 csónakház működött (Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt,
Burgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére
stb.), 5 csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak), 2 vendéglő
(Lieb, Burgermeister) és 3 szabadstrand (Hungária, Duna, TUNGSRAM).
A Bíbic I. műemlékvédett csónakház még áll (Kép forrása) |
Az 1953-as elöntés után épült meg a Nánási út és a Királyok útja mentén futó ún. nyúlgát.
A partrész folyamatosan fejlődött, a főváros
vízisport-paradicsomává vált. Vállalati, egyesületi és magáncsónakházak
tucatjait építették fel.
A vízisport iránti tömeges érdeklődés a 70-es évek
végétől kezdett csökkenni.
A vízminőség romlása miatt a korábbi kijelölt fürdőhelyeket
1973-ban megszüntették.
Az 1990-es évek vége felé a csónakházak rossz állapotba
kerültek, felújításra nem volt mód, így a nyaralni vágyók száma is csökkent. A
2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése és sorra tűntek el a
megmaradt csónakházak is. Mára már csak néhány maradt meg közülük, hírmondóként.
(Szöveg forrása)
(Szöveg forrása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése