A budai Vigadó épitése

Erdélyi Mór 1900-1905 között készült felvétele
(Kép forrása)

A budai Korvintéren épitendö Vigadó-épület többrendbeli munkálataira ma délelött tartották meg az árlejtést, Vaszilievits János tanácsos elnöklése mellett. Sereghi Zoltán tanácsjegyzö elöadása alapján, a föld-, kömüves- és elhelyezö munkákra vonatkozólag, elhatározta a bizottság, hogy a föltételeken több módositást tesz s ezt azonnal végre is hajtotta és ennélfogva az ajánlatokat nem bontotta föl, hanem a most ajánlatot tett nyolcz vállalkozóval hétfön délelött tiz órakor szükebbkörü árlejtést tart, még pedig a módositott föltételek alapján. A további munkálatok közül elfogadták a köfaragómunkákra Hauszmann Sándor ajánlatát, hat százalék engedménynyel, az ácsmunkákra Franki Hermann és fiaiét 7 és háromnegyed százalék engedménynyel, a palafedömunkákra Sváb Gyula ajánlatát 5 kilencz-tized százalék engedménynyel  s a bádogosmunkákra Tabermann Gusztáv ajánlatát, 21 háromnegyed százalék engedménynyel.

Országos Hirlap, 1898. március 19.

(Kép forrása)

A Budai Vigadó épületének helyén a török hódoltság idején egy, a törökök által épített nagy áruraktár, később fegyverraktár állt. A 19. század elején a katonai hatóságok budai társzekérraktára helyezkedett el itt, különféle épületek együtteseként. A kiegyezés után a honvédség kezébe került épület továbbra is katonai raktárként működött. Ezen épületek igénytelen, többször átalakított és toldott házak voltak, barokk, sőt középkori eredetű alapfalakon. A 19. század végére a gyorsan fejlődő polgárságban megfogalmazódott az igény, hogy Budán is legyen vigadó.

A főváros közgyűlése 1897-ben írt ki nyilvános pályázatot írt ki az épületre, melynek nyertese Kallina Mór és veje, Árkay Aladár közös munkája lett. Az építkezés 1898 tavaszán kezdődött, és 1900-ban ért véget. A kétemeletes, belsőudvaros, timpanonos, kupolaszerűen manzárdos tetőfelépítménnyel ellátott épület a korra jellemző eklektikus stílusban készült, és főleg a neoreneszánsz stílusjegyeit viseli. A főhomlokzatot eredetileg kis kiülésű faloszlopok, pillérek, könyöklők ékesítették.

Az épületet legutóbb 2007-ben újították fel. Jelenleg a Hagyományok Házának ad otthont.

(Kép és szöveg forrása)