 |
| Női selyemruha, 1842 |
A Spanyolországból a Bánságba és onnan Pestre telepedett selyemgyáros nemzetség két nagyszabású épületet emelt Pesten. Ezek közül az egyiket még a XVIII. században építtette Valero István és Tamás a Király utcában. Ez a kastélyszerű, hatásos külsejű selyemgyár nyomtalanul eltűnt, és ma már csak egy metszet őrzi számunkra hajdani szépségét. A hatalmas, kétemeletes palotát a múlt század negyvenes éveiben emeltette Valero Antal a Lipótvárosban. Ugyancsak selyemgyár céljaira épült
és ma Károly főherceg- vagy Valero-kaszárnya néven ismeretes. E két nagyszabású, művészi külsejű épületben élénk ütemű gyári munka folyt. A Valerók selyemgyára volt Magyarországon az első olyan üzem, amely már munkásainak nagy száma miatt is méltán megérdemli a gyár nevet.A Valero-gyár olyan selyemanyagokat állított elő, amelyek a lényegesen előnyösebb viszonyok között működő osztrák gyárak áruival - minőségüknél és művészi szépségüknél fogva is - felvehették a versenyt.
és ma Károly főherceg- vagy Valero-kaszárnya néven ismeretes. E két nagyszabású, művészi külsejű épületben élénk ütemű gyári munka folyt. A Valerók selyemgyára volt Magyarországon az első olyan üzem, amely már munkásainak nagy száma miatt is méltán megérdemli a gyár nevet.A Valero-gyár olyan selyemanyagokat állított elő, amelyek a lényegesen előnyösebb viszonyok között működő osztrák gyárak áruival - minőségüknél és művészi szépségüknél fogva is - felvehették a versenyt.(Szöveg forrása)
 |
| Franz Weiss: A Valero selyemgyár Pesten (Kép forrása) |
"A mutatós, nagyelejű kastély előtt az utczától rácssal elválasztott bokrok s virágos ágyak díszlettek. Az olasz jövevény selyem-gyárat akart nálunk létesíteni. Arra számított, hogy Magyarország déli megyéiben meghonosítván a bővebb eperfa-tenyésztést, magyar selymet fog gyártani. Hiszen csak az országútját kell végig ültetni, s ezer meg ezer fa biztosítaná ezt a merőben új iparágat. Megszépülne vele a nagy róna s könnyű és bő kereset jutna a népnek. Ez a számítás be is vált volna, ha a derék talján nem a mi édes hazánkat nézi ki erre a czélra. Eperfát ültetni? Az is sok, aki van. Csak a verebet szaporíjja. Mit ki nem fundál az ilyen hóbortos idegöny! Bolond talján selyembogara! És így apránkint elomlott a szép vállalkozás. Csak nagy későre sikerült a nemes olasz gondolatát valóra váltani. A magyarhoni selyemtenyésztés jelenben már számot tesz a hazai termények sorában. Ha ezt az öreg Valero megérhette volna! Tán selyem gatyában járna az alföldi csikós és a lányok hajába végig selyem volna fonva, s a hány menyecske, hétköznap is selyem viganót hordana."
Ágai Adolf: Utazás Pestről-Budapestre 1843-1907
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése