Pesterzsébet alapításáról

(Kép forrása)

Uj gyarmat keletkezik Pest közelében a gubacsi pusztán, hol Saida J. birtokos* 200 házhelyet osztott fel, melyet máris vásárolnak a pestiek. A földbirtokos a héten adta át a tulajdonjogot ünnepélyesen a vásárlóknak, a mely alkalommal barátságos lakoma is tartatott. Az uj község a királyné tiszteletére Erzsébet-falvának fog neveztetni.

Vasárnapi Ujság, 1870

* Suda János ügyvéd

Erzsébetfalva: Soroksárhoz tartozó telep Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti alsó j.-ban, Budapest határához közel; egyrészt nyaralóhely, másrészt nagy gyártelep, mely a fővárossal szoros összeköttetésben áll. E. a budapest-haraszti helyiérdekü vasut állomása, van postahivatala és postatakarékpénztára. A soroksári Dunaágat elzáró töltés itt van emelve. E. mellett a gubacsi puszta és téglagyártelep van, közelében a Máriahilf kápolna, s forrása, látogatott bucsujáróhely. Gubacs pusztát a belga bank 1865. parcellázta s igy keletkezett E.

Pallas Nagy Lexikona, 1893-1897

(Kép forrása)

A Soroksárhoz tartozó Gubacspuszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, 1924-től a neve Pesterzsébet lett. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700.k évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta. 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett.

Wikipedia