Pest-Buda, egykor

Wigand, Balthasar (1771-1846):

Budai és pesti látkép (Aussicht von Ofen und Pesth)

A Dunán az egykori hajóhíd is látható

(Kép forrása)

…ha meggondoljuk, hogy ott,  hol most a Lipótváros legszebb házsorai emelkednek, nehány évtized előtt csolnakon vadkacsázni jártak az urak a nádasba, hogy a Beleznay-házról* azt irták, hogy az Pest vidékén van, s Széchenyi István a nemzeti szinházat nem akarta a kerepesi-utra épittetni, mert ez nagyon „messze” volt a várostól, ha meggondoljuk, hogy Pest nem régen még csak a belvárosból, ez alig nehány utczából, az utcza pedig alacsony rozzant kunyhókból állott, melyek közt az akkor nagyszerüeknek látszó nehány uri kastély most szerényen meghuzza magát s elbuvik törpesége tudatában a hatalmas ujabb épületek között: akkor önkénytelenül eszünkbe jut, hogy a természet ily pazar áldásai és a honfiaknak országokat és városokat nagygyá tevő szent akaratja csodákat müvelnek még ott is, a hol amazoknak kifejlődését és ennek érvényre emelkedését még oly nagy akadályok s oly rendkivüli csapások gátolják is, mint gátolták Buda-Pest felvirágozását egész a legujabb időkig.

(Törs Kálmán: Margit-sziget. Pest, 1872)

A Beleznay-ház a Ferenciek terén

*A mai Rákóczi út, Múzeum körút, Bródy Sándor utca és Szentkirályi utca által határolt területen állt Beleznayné Podmaniczky Anna barokk kastélya, csodálatos kerttel (a gödöllői kastéllyal együtt 1787-ben, férje halála után vásárolta a Grassalkovich családtól). Az özvegy igen népszerű irodalmi, zenés és politikai estélyeket szervezett szalonjában,  melyeknek oszlopos tagja volt Kármán József író is. Az estélyek helyszíne viszont inkább a mai Ferenciek terén lévő Beleznay-ház lehetett (lásd a képen).