2012. 04. 21.

160 éve nyílt az első pesti bölcsőde

A bölcsődék létesítése a növekvő iparosodás és a nők munkába állása nyomán vált aktuálissá, a 19. században. Az első bölcsőde 1844-ben, Párizsban létesült, ezt követően egyre több hasonló intézmény nyitotta meg kapuit. A francia példát Európában más államok is követték. Pesten 1851-ben kezdett szervezkedni egy "Bölcsőház" felállítására Mayer István iskolaigazgató pap, Tormay Károly városi tiszti főorvos és Rozmanith Antal városi tanácsnok. Támogatóik közül a pest-budai társadalom legmagasabb rangú hölgytagját, Albrecht főherceg, helytartó feleségét, Hildegarde főhercegnőt nyerték meg az egyesület fővédnökének. Munkájuk eredményeként 1852. április 21-én megnyitotta kapuját az első Magyar Bölcsőde a belvárosi Kalap* u. 1. sz. alatt. 


A megnyitást követően egyre nagyobb igény jelentkezett a bölcsődei elhelyezésre, így igen hamar kinőtték ezt az intézményt. Néhány év múlva az egyesület a Terézvárosban is nyitott egy fiókbölcsődét, ahol nem fizetett dajkák, hanem a "szürke nénék" (a szent Vincéről elnevezett apácarend tagjai) gondozták az első, kifejezetten bölcsődének épült intézményt. Az egyesületet támogatni társasági divat lett; vezetésének dísztagjai között olyan ismert foglaltak helyet, mint gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, Károlyi gróf és grófné.

A bölcsőde, alkalmazkodva a korai kapitalizmus hosszú munkaidejéhez, reggel 5 és este 7 között tartott nyitva. Ekkortájt a nőknek szülés után már 2 héttel munkába kellett állniuk, így már kéthetes csecsemőket is gondoztak a bölcsődében, 4 éves korig. Alapfeltétel volt a budapesti lakhely, az anya munkaviszonya és a család szegénysége. A bölcsődében teljes ellátást, ruházatot kaptak a kisgyerekek.

1915-ben többek között az Országos Stefánia Szövetség  vállalt szerepet a bölcsődék létesítésében és működtetésében is. Heim Pál kezdeményezésére a gondozóképzést is a Stefánia Szövetség indította el a Központi Védőnőképző Iskolában, 1916-ban.

A második világháborúig főleg egyleti és üzemi bölcsődék létesültek. A háború után, az 50-es évek közepétől a nők tömeges munkába állásával vált indokolttá a bölcsődék fejlesztésében az állami szerepvállalás. 

Bölcsődei Múzeum: 1082 Bp., Nagytemplom u. 3.
Nyitva: hétfőn-szerdán pénteken 14-18 óra között. A belépés ingyenes. 

*Kalap utca: ma V., Irányi utca.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése