A főváros fejlődése szinte kényszerítő szükséggé teszi, hogy
hajózó körcsatornával vegyük körül. A Budapest közepét keresztül szelő
Duna ugyanis már távol esik a messze szétterülő város egyes részeitől s a
vizen szállított áruk csak költséges átrakodással s még költségesebb
fuvarozással juthatnak a Dunától a külső részekig.
Ennek a körcsatornának a gondolata egyébként már régen kisért.
Már a kiegyzéskor Budapestnek világvárossá fejlesztése czéljából Reiter Ferencz tervet dolgozott ki e körcsatornára. Előtte lebegett Páris, Berlin és Bécs példája, hol a vizi forgalmat hajózó csatornák viszik be a város belsejébe. A mellett azt is czélozta, hogy a Rákos-mező fölkavart homokját ne hozhassák be a szelek a fővárosba.
Ennek a körcsatornának a gondolata egyébként már régen kisért.
Már a kiegyzéskor Budapestnek világvárossá fejlesztése czéljából Reiter Ferencz tervet dolgozott ki e körcsatornára. Előtte lebegett Páris, Berlin és Bécs példája, hol a vizi forgalmat hajózó csatornák viszik be a város belsejébe. A mellett azt is czélozta, hogy a Rákos-mező fölkavart homokját ne hozhassák be a szelek a fővárosba.
 |
| Ilyen csatornát terveztek Budapest köré 1912-ben Kép: Vasárnapi Ujság |
Reiter a mai Nagykörút mentén vezette volna a csatornát, mely tehát aránylag kis területet fogott volna körül. Épen ezért a tervet elvetették s engedték, hogy a főváros a Duna forgalmi körén kivül terjeszkedjék, mikor is a megvalósítandó csatorna sokkal nagyobb beépített területet foglal be s valóban hasznos szolgálatot fog teljesíteni.
Reiter óta számos terv merült föl ebben a dologban.
Újabban Kvassay Jenő hozott nyilvánosságra egy tervet, mely komolyságánál és nagy jelentőségénél fogva megérdemli, hogy „Vasárnapi Ujság” olvasóival röviden megismertessük.
Miként a mellékelt rajzból látható, a körcsatorna a Margitsziget fölött, körülbelül az ó-budai hajógyárral szemben indulna ki a Dunából s a Rákos-patak mentén haladva fölfelé a vízválasztóig; a szentlőrinczi határban visszafordul nyugatnak, majd a kőbánya-czeglédi vasúttal párhuzamosan haladva eléri a főváros határát s itt az 50 öl széles erdőövben az erzsébetfalvi határ mentén a soroksári Dunaágba szakadna.
Az egész csatorna hossza a Rákos-patak völgyében a vízválasztóig 17.5 km, a vízválasztótól a soroksári Dunaágig 11 km, vagyis összesen 28.5 km. Emelkedése a soroksári Dunától a vízválasztóig 34 m., melyet a Rákos-patak völgyében négy, a soroksári Dunaágtól Kőbányáig öt, vagyis összesen kilencz hajózó-csege győzne le.A csatorna részére a Duna szolgáltatná a vizet, melyet vagy a Rákos-patak torkolatánál, vagy a soroksári Dunaágnál fölállított szivattyúk emelnének a csatornába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése