Útleírás a budai várról, 1793-94.

Budát Pesttel egy hajóhíd köti össze, a mely 700 lépés hosszú. Mindkét városban külön körülbelül 50,000 ember lakik, a nemesség mindkettőben szétszórva lakik, de mégis többen vannak Pesten és gazdagabbak is. /…/. 

A vár és a hajóhíd, a 19. század közepén
(Kép forrása)

Mindkét helyen vannak országos hivatalok és még másfelék is, de a legtöbb mégis Budán van és pedig a várban, mely egymagában is egy várost tesz ki a hegyen. Hossza egy jó negyedóra járásnyi, szélessége pedig négy-öt utczányi s a többi utczák és utak által, melyek amphitheatralis alakban vannak a hegyre építve, összefügg a város többi részeivel, minők pl. rácz- vagy görögváros, Krisztinaváros,Víziváros, Újlak stb., de a melyek elég rosszul és szűken vannak építve. Ezek egy jó fél óra járásnyi hosszúságban vezetnek a folyó menteben, szép kilátást nyújtanak, mivel megettök halmok és hegyek emelkednek, melyek szőlővel vannak beültetve. Ez alsó városrészekben a nemesek közül senki sem lakik, hanem csak a polgárság. 

A várhegy oly meredek, hogy a kereket meg kell kötni, ha lefelé jövünk. Már ez is némileg neheziti a közlekedést. A helytartóság vagyis a kormány, a legfőbb politikai hatóság a várban székel, tehát a helytartótanácsosok is.

Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793-1794-ben (részlet)

Fordította: Berkeszi István