2012. 10. 26.

Pest egykori kapui

 Pest térképe a városfallal és a kapukkal, 1758
(Kép forrása)
Másfél századdal ezelőtt mi volt még Pest?! Kőfallal körülkerített nagy falu. A mai Belváros volt a régiek egész Pestje. Ott, ahol a Váci-utca beleszalad a Gizella-térbe*: ott volt a "Váci kapu"; a város egyik vége. A váci kapu előtt, a mai Gizella-téren volt a fallal körülkerített temető. A Nemzeti Színházzal szemben, a Kossuth Lajos-utca végén állott a "Hatvani Kapu", a város másik vége. A mai Kálvin-térre szolgált a város harmadik kapuja: a "Kecskeméti kapu".

Ilyen volt Pest a XVIII. század derekán. Egvszer aztán azon vették észre magukat a pestiek, hogy kicsiny a város, nem férnek el benne. A falak fojtogatják Pestet ; nem engedik nőni. Az élelmes polgárok úgy segítettek a bajon, hogy kívülről hozzáépítették a viskóikat a város falához. Az így támadt toldalék várost "új világ "-nak nevezték. Mária Terézia uralkodásának vége felé rakták le a fundamentumát az első külvárosnak : a Terézia városnak. Utána jött a Józsefváros, Ferencváros. A Lipótváros helyét azonban II. József alatt még alig jelölte néhány ház.

A váci kapu emléktáblája
(Kép forrása)
Pest tulajdonképpeni fejlődése mégis a kalapos király alatt indult meg. 1783-ban "parancsolat jött, hogy a város kapuin kívül is kövezet rakassék". Ezzel a parancsolattal kezdődött Pest új korszaka, és lehetetlen megilletődés nélkül nézni, hogy ezek a parancsolatok miképpen alakítják át Pestet ; miképpen formálják, igazítják és indítják a fejlődést, a haladást, mely előtt leomlanak a város falai.

1789-ben eladja a város a falakkal együtt a Váci-kaput, és a temető kőkerítését Gallér Jánosnak 290 forintért. Gallér még abban az esztendőben lebontatta a kaput, és ezzel megnyílt a fejlődés útja a Lipótváros felé is.

Művészet, 1909
*Ma: Vörösmarty tér
 A hatvani kapu
(Kép forrása)

 A hatvani kapu emléktáblája
(Kép forrása)

 Emlékfal a kecskeméti kapu helyén; ma már nem látható
(Kép forrása)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése