Feministák Budapesten, 1906

A modern nőkérdés neves apostola:
az amerikai Carrie Chapman Catt
(Kép forrása)

A budapesti feministák a héten vendégekül látták a modern nőkérdés két hírneves apostolát: az amsterdami Jacobs Alettát és az amerikai Chapmann-Catt asszonyt. Ez a két kiváló nő az asszony politikai fölszabadításáért harczol, a férfiakéval egyenlő részesedési jogot követelvén neki a közügyek intézésében.

A feminista mozgalom az utóbbi esztendők folyamán úgy megnövekedett, olyan széles  medret tudott vájni magának a modern eszmeharczok területén, hogy se tréfával, se lekicsinyléssel elintézni többé nem lehet. Nem is való. Ez a kérdés nem termett meg ok, és nem erősödhetett meg igazság nélkül. Nem szabad föltenni, hogy pusztán az unatkozó asszonyok szórakozás keresése és a szerepelni vágyó aszszonyok hiúsága indította: mert ebben az esetben az egész mozgalom elhervadt volna csecsemőkorában. Csak az emberi boldogtalanság feszítő ereje adhat egy törekvésnek olyan lendületet, a milyet ez az új harcz a maga rohamos szélesedésében mutat. És ha nem a feminizmus, hanem a humanizmus megfigyelő pontjából nézzük a dolgokat, feltétlenül be kell ismernünk, hogy a fejlődés teremtett helyzeteket, a melyek a nő sorsának épenséggel
nem kedvezők. A nő birodalma, hatásának ősi területe a család. A statisztika bizonyítja, hogy ez a terület, ez a birodalom nemcsak hogy nem növekedett, de megkeskenyedett, várfalai meg rongálódtak, védettsége megcsökkent.

Aletta Jacobsról 1954-ben utcát neveztek el Amszterdamban
(Kép forrása)

A családalapítás,főként a középosztályban, nehezebbé vált és sok nő egyszerűen nem jut hozzá többé hivatása hagyományos területéhez. Ez okozta, a nő megjelenését a munkának emelkedettebb területén, az értelmiségi pályákon, a hol jogosultságukat többé senki se vonja kétségbe, mert ez nem antifeminizmus, hanem antihumanizinus lenne. Most a törvényalkotáshoz való jogot követelik és ez a követelés már alkalmasabb arra, hogy gondolkodóba ejtse az embert. Hiszen ha a törvény a boldogulás és boldogság egészen biztos eszköze lenne, akkor hogyan lehetnének boldogtalan férfiak a világon? Melyik jog az, a melynek birtoka a boldogságot biztosítja? Mutassanak rá a feministák és nem lesz a világon férfi, a ki ezt a jogot sajnálná megosztani velük.

Vasárnapi Ujság, 1906. október 21.