Kereskedelmi iskolapalota a VIII. kerületben

Az iskola homlokzati terve
(Kép forrása)

Az 1900-as évek elején tapasztalható gazdasági fellendülés Magyarországon is éreztette kedvező hatását. Három év alatt több mint 2300 új vállalat alakult az országban; fellendült a kereskedelem is. Ezért dönthetett úgy Budapest Székesfőváros Tanácsa dr. Bárczy István főpolgármester elnökletével, hogy a VI. kerületi Nagymező utcai Felső Kereskedelmi Iskola a Rökk Szilárd utcában elhelyezett osztályait önálló iskolává nyilvánítja.

Az iskola bélletes főkapuja, 1913 körül
Fotó: Erdélyi Mór
(Kép forrása)

Az új intézménynek új épületet is szántak - ez lett a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. Az impozáns "iskolapalota" egy óvoda helyén épült, voltaképp egy szűkös és nem sok jót ígérő telken, a Vas utca 9-11-ben, 1909 és 1913 között. A tervező, Lajta Béla (1875-1920) azonban emlékezeteset alkotott. 

Tanteremajtó
(Kép forrása)

A praktikus térszervezés és elrendezés célszerű logikája mindenütt népművészeti ihletésű díszítésekkel társul - a tervező nemcsak az épületet, de még a bútorzatot is ilyen szándékkal, egységes szellemben álmodta meg. Ennek megfelelően készült az előcsarnok és a lépcsőház díszítőfestése, a folyosók falait burkoló terazzólapok mintázata, de a tantermek ajtóinak festése is.

Az L alaprajzú, négyemeletes épület egyik jellegzetessége a lépcsőtornyok aljában nyíló, az ókori Kelet építészete által ihletett, bélletes fő- és mellékbejárat. Fölötte latin felirat: "Non scholae, sed vitae discimus". (Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) A homlokzat díszítőemelei között a kereskedelem, a közlekedés és az ipar modern jelképeit is felfedezhetjük.

Tanterem, részlet
(Kép forrása)

Az iskola 1925 óta Széchenyi István nevét viseli, bár sokan ma is "Vas utcai kereskedelmi"-ként emlegetik. Egykor itt tanított Szerb Antal író és Ancsel Éva filozófus is.

A második világháború során az épületben hadikórház működött, de 1946-tól ismét folytatódhatott a tanítás. Lányokat először 1951-ben vettek fel az intézménybe, amely 1953-tól tanárjelöltek gyakorló-iskolájaként is szolgál. 

(Szöveg forrása)
(Szöveg forrása)