 |
| Budapest XI., hidroplán-állomás a Gellért térnél, 1920-as évek közepe (Kép forrása) |
"A hidroplán tudvalevőleg a szárazföldi repülőgép megfelelő
tökéletesitése oly irányban, hogy a repülőgép simán leereszthessék a víz
felszinére, ott usszék, majd pedig ugyancsak a víz felszinéről a
levegőbe szállhasson." Cikkrészlet, 1913
 |
| Emléktábla a Szabadság híd budai hídfőjénél (Kép forrása) |
1923
áprilisának egyik legkiemelkedőbb eseménye volt a Junkers hydroplánok
megjelenése a Gellért szálló előtti Duna szakaszon. A korabeli híradások
szerint a Műegyetem előtti rakpartot zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő tömeg.
Sétarepülésre is ki lehetett próbálni a gépeket – ezzel is az újfajta
közlekedési módhoz igyekeztek hozzászoktatni a közönséget. Összesen öt „ezüst
madár” csillogott a tavaszi napsütésben a Duna vizén, vagy az égbolton. A
pilóták közé tartozott például Endresz György, aki később az egyik első magyar
óceán átrepülőként vált híressé. A cégnek a Gellért szállóban volt irodája,
ahol a sétarepülésre is be lehetett fizetni. Nem volt ez veszélytelen kaland –
halálos balesetről is tudunk (a Csepel-szigeten). Ám ez nem szegte kedvét a
vállalkozó kedvű fővárosiaknak. Sikknek számított a Junkersekkel a Balatonra
„légitaxizni”, vagy a tavat körberepülni. A légitársaság később rendszeres légi
járatokat is közlekedtetett Budapest és Bécs között. A vállalat azonban
súlyosan veszteséges volt, /…/ így a cég 1926-ban végleg beszüntette
tevékenységét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése