 | |
| A Feszty-körképet népszerűsítő hirdetés Vasárnapi Ujság, 1895 |
Feszty Árpád 1891-es párizsi tartózkodása alatt látta a napóleoni
háborúról festett körképet (Detaille és Neuville napóleoni csataképét), s
állítólag azonnal elhatározta, hogy ő is fest egyet. Először a bibliai
Özönvíz legendáját akarta megfesteni, de apósa, Jókai Mór javaslatára
végül is a magyarok bejövetele lett a festmény témája. Jókai
valószínűleg előre látta a vállalkozás anyagi nehézségeit, ezért a
közelgő Millenniumra apellálva vette rá vejét a téma megváltoztatására.
Az akcióhoz pártfogókat is szerzett.
 |
| A festmény kiállításához készült Rotunda a mai Hősök terén, 1895 körül Klösz György felvétele (Kép forrása) |
A gigantikus mű megvalósítására Fesztyék részvénytársaságot hoztak létre. A hitelesség kedvéért pedig a nagy munkára készülő festők meglátogatták a Vereckei-hágót és a munkácsi-síkságot. Először a festmény kiállítására szolgáló épület lett készen, majd a Belgiumban szőtt vászonhoz látott hozzá a húsz-egynéhány magyar festő. Érdekes anekdota, hogy amikor a Belgiumból hazahozott hatalmas felületű vásznat Fesztyné meglátta, ájultan esett össze, végiggondolván, hogy ezt az irdatlan felületet kell férjének és társainak két év alatt befestenie.
 | |
| Részlet a Feszty-körképből (Kép forrása) |
A képen sok magyar festő dolgozott, köztük Mednyánszky László, Újváry Ignác, Spányi Béla, Olgyai Ferenc. A sátorozási jeleneteket Pálya Celesztin festette, a lovak mestere Vágó Pál volt, de kijutott a munkából Barsy Adolfnak, Ziegler Károlynak és Mihalik Dánielnek is. A mű szellemi irányítója Feszty volt, aki saját magát festette Árpád vezérnek, de ráfestette a képre apósát és barátait is. A kép állítólag felesége, Jókai Róza keze munkáját is őrzi.
Szenzációszámba ment a körkép elkészülte. A befejezett művet először 1894. május 12-én láthatta a nagyközönség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése