 |
| A fotó képeslapként elküldhető INNEN |
Nevét Wekerle Sándorról kapta a kispesti lakónegyed, akinek pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg itt a munkáslakások építése, állami pénzből. Ez nagyon időszerű volt: a gyárvárossá és forgalmi központtá fejlődött fővárosban katasztrofális lakásviszonyok uralkodtak.
 |
| (Kép forrása) |
Az építkezés jogi hátterét az 1908. XXIX. törvénycikk adta. A kormány elsősorban az állami vállalatokban és üzemekben foglalkoztatott munkások és
alkalmazottak sokasága számára kívánt többezer (ezen a helyen: összesen 6 ezer) lakást biztosítani. Ehhez olcsó telek és olcsó építőanyagok kellettek.
 |
| A fotó képeslapként elküldhető INNEN |
A mai XIX. kerülethez tartozó területeket a 18. századtól a
A Grassalkovich-család birtokolta, ennek kihalása után a birtok dr. Sina György bankáré lett, majd fia,
Simon 1864-ben egy belga banknak adta tovább, amely megkezdte a terület
felparcellázását. Ekkor jutott telkekhez egyebek között dr. Sárkány József ügyvéd (akinek nevét korábban a mai Ady Endre út viselte). Az ő örököseitől vásárolt az állam 472.000 négyszögölnyi területet Kispest község határának északnyugati részén. Az olcsó építőanyag előállításához Wekerle 1908 őszén megbízást adott egy konzorciumnak, hogy a
helyszínen homoktéglagyárat állítson föl és a terület homokjának
felhasználásával homoktéglát gyártson. Így óriási összeget takarítottak meg.
 |
| A fotó képeslapként elküldhető INNEN |
Az építkezés 1908-ban kezdődött és 1925-ig tartott, ez alatt végül is 1007 ház épült 4412 lakással (plusz iskolák, óvodák, rendőrségi épület stb.). A terület szabályozására és a háztípusok kialakítására 30 pályaterv érkezett - de Wekerlének, aki szívügyének tekintette a telep sorsát, önmagában egyik sem tetszett. Végül több építész terveit hangolták össze (mások mellett Kós Károly is tervezett itt házakat és egy máig is látható kaput); a kiviteli tervekért Győri Ottmár főmérnök felelt. Összesen 48 különféle háztípust alkalmaztak. A közterületekre 50 ezer fát, a kertekbe lakásonként négy-négy gyümölcsfát ültettek. A kerítések mentén mindenütt ribizlibokrokat telepítettek.
 |
| Kós Károly által tervezett ház és kapu (Kép forrása) |
A helyi védelem alatt álló telep - melyet Kispest részeként 1950-ben csatoltak Nagy-Budapesthez - máig is megőrizte sajátságos, bájos arculatát és össze nem téveszthető hangulatát; a főváros egyik igazán kedves színfoltja.
László Gyula: Wekerle Állami Munkástelep monográfiája, 1926
Kapcsolódó cikk: A kispesti rendőrkapitányság épülete
Kapcsolódó cikk: A kispesti rendőrkapitányság épülete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése