 |
| A régi Normafa, 1900 körül (Kép forrása) |
A Normafa lejtő tetején állt egy vén bükkfa,
amely egy monda szerint Mátyás király születésekor
sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók,
költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. 1840-ben
itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját
Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk.
Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának
nevezték.
A korhadt faóriás 1927. június 19-én,
vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített
tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott
a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát
ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll.
A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében
helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre
konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és
a vízesés falához támasztott törzset a reárakódott,
vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a
falhoz, ma is ott látható.
(Szöveg forrása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése