 |
| (Kép forrása) |
A sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Ezután alakult meg a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság” azzal a céllal, hogy kegyhelyet állítson Budapesten – a lourdes-i grotta mintájára. A barlang természetes üregét robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. Azt építkezést dr. Lux Kálmán tervei alapján, 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is épült a templomhoz, a Gellérthegy Duna felőli oldalán. A sziklatemplom és a kolostor az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend: a pálosok számára készült, amely II. József szerzetesrendeket feloszlató intézkedései után, 150 év elteltével tért vissza szülőföldjére.
Ám 1950-ben, a kommunista rendszerben ismét eltörölték a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvét hétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba. Begyűjtötte, teherautókra rakta és elszállította a pálosokat. Voltak, akikre börtön vagy halálbüntetés várt. A sziklatemplom bejáratát az 1960-as évek elején 1,5-2 m vastag betonfallal zárták el; helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták.
A rendszerváltást követően a Magyar Pálos Rend a templomot és a kolostort újra megnyitotta; használati jogát – amely az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéé volt – 2008-ban ugyancsak megkapta. Itt őrzik egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. A templom előtt 2001 óta nagy kereszt is áll – az 1936-ban állított és 1951-ben eltávolított, eredeti fakereszt utódjaként.
 |
| A pálos kolostor épülete a Gellért rakparton (Kép forrása) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése