Az utczán szem előtt tartandó illemszabályokról.

Előkelőknek, hölgyeknek s korosoknak ki kell térni, még pedig ugy, hogy mindig a jobb utat számukra engedjük át, ha ilyenkor jobb oldalukról kellene is kerülni. 

Ha esernyővel járunk, legyünk vigyázók azok iránt, kik ilyennel nem bírnak, s kiknek már magában az eső is elég alkalmatlan. A hölgyeknek tartozunk mindig szolgálni esernyőnkkel, a nélkül azonban, hogy őket bármiben álló viszontszolgálatra köteleznők, mi igen neveletlen volna. 

Rósz időben legyünk vigyázók a menésben, nehogy bepiszkoljuk magunkat, mindamellett nem kell egy kőről a másikra ugrálnunk, hanem mérsékeltebb lépést tartanunk.

Botokat hónunk alatt ne hordjunk, nehogy a járó-kelőknek velők alkalmatlankodjunk. Kitérni mindig jobbra szokás. Utczasarkoknál ülönösen ügyeljünk, hogy valakivel össze ne ütközzünk. Hölgyeket mindig jobbunkon
engedjük menni, mert baloldalon csak mint nőnk foglalhat a hölgy helyet. Hölgyet csak akkor szabad karunkon vezetnünk, ha vele bizalmasb lábon állunk. 

Ha előkelővel,vagy hölgygyel megyünk, nem illik előttük lépdelni. Ha valakivel beszédbe eredünk, illő félre állni, hogy az utat el ne zárjuk. Többnek karonfogva egy sorban menni, legkevésbé sem mutat nevelésre. Ugy szinte igen neveletlen az utczán morogni, fütyörészni, dúdolni, vagy énekelni. 

Ha valakivel találkozunk, kit ismerünk, illő nem csak kalapunkat leemelni, hanem szóval is üdvözölni, mint „Jó napot! jó reggelt! jó estét! van szerencsém! sat," előkelőbbeknél és hölgyeknél illő egy-egy „Alázatos szolgáját" alkalmazni. Ha egy hölgygyel megyünk s ismerősökkel találkozunk, majd köszönünk, majd nem, amint a viszonyok hozzák magukkal. De ha mi találkozunk hölgyet kisérö ismerősökkel, illő ezeket is, a hölgyet is kitűnő figyelemmel köszönteni. 

Ha sietünk, az előttünk menőket mindig szabad utért kell kérnünk, nem pedig lökdösés s taszigálás által magunknak utat nyitni. 

Hölgyekkel menve dohányozni (mi már nem igen divatos), vagy szivarozni igen illetlen, még jó ismerrösink,
rokonink, vagy nőnk körében sem ajánlatos, ámbár ott már előbb megengedhető.

Nőkkel utczán kezet szoritani igen illetlen, azt csak férfi barátainknál s itt is csak a jobbaknál alkalmazhatjuk. Különben mindenkit kalapemeléssel üdvözöljünk, s ezzel soha se fukarkodjunk.

A pesti művelt társalgó, 1872
(Képek és szöveg forrása)