A székesfőváros hatósága még az 1904. évben hirdetett eszmei tervpályázatot, amelynek eredményeképpen a négy díjazott terv szerzői, névszerint: Alpár Ignác, Pecz Samu, Sterk Izidor, valamint Sebestyén Arthur és Hegedűs Ármin építészek szűkebb körű új tervpályázatra hivattak fel.
A bíráló bizottság igen alapos munka után nem tudott végleg dönteni a megbízás tekintetében s így javaslatára a hatóság a két legjobbnak ítélt terv szerzőit: Sterk Izidort, valamint Sebestyén Arthurt és Hegedűs Ármint még egy újabb küzdelemre szólította fel, amely felhívásnak nevezettek eleget is tettek. A bíráló bizottság ezen legszűkebb pályázatban úgy találta, hogy mindkét tervben oly értékes eszmék vannak lefektetve, amelyek egyesítése a létesítendő nagyszabású intézmény érdekében volna; s az előzmények után legigazságosabb megoldásnak azt vélte, ha a két terv szerzőit együttesen bízza meg a hatóság a kivitellel.
Miután mindhárom érdekelt építész a megoldás e módjába beléegyezett, a főváros hatósága ily értelemben
hozta meg határozatát, megbízván a Sáros-fürdő és gyógyszálloda kivitelével Hegedűs Ármin, Sebestyén Artur és Sterk Izidor építészeket.
A két különböző felfogású terv egyesítése mindenesetre a legérdekesebb építészi feladatok egyike s kétségtelen, hogy az eszméknek ilyetén megérlelése nagyban előmozdítja az építkezés sikerét.
A három megbízott építész legutóbb be is mutatta már a hatóságnak a végleges kiviteli terv alaprajzait, amelyekből kitűnik, hogy a pályatervek szép és célszerű megoldásai igen előnyösen voltak egyesíthetők.
A bíráló bizottság igen alapos munka után nem tudott végleg dönteni a megbízás tekintetében s így javaslatára a hatóság a két legjobbnak ítélt terv szerzőit: Sterk Izidort, valamint Sebestyén Arthurt és Hegedűs Ármint még egy újabb küzdelemre szólította fel, amely felhívásnak nevezettek eleget is tettek. A bíráló bizottság ezen legszűkebb pályázatban úgy találta, hogy mindkét tervben oly értékes eszmék vannak lefektetve, amelyek egyesítése a létesítendő nagyszabású intézmény érdekében volna; s az előzmények után legigazságosabb megoldásnak azt vélte, ha a két terv szerzőit együttesen bízza meg a hatóság a kivitellel.
Miután mindhárom érdekelt építész a megoldás e módjába beléegyezett, a főváros hatósága ily értelemben
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpiWGQjk4LNBYvqzjovzBVQbNYnkEwYuQ6ZtlNFv8vUE1SyQqw0pshXl4J8QiVuVP_c-Oq5I_z1_mPG9Z2HjTOurMaWRoqKd6tBb11404k2L3g_-EmmEZJksl0Tyh-d5T0I_ufoR5Hi030/s320/gellert2.jpg)
A két különböző felfogású terv egyesítése mindenesetre a legérdekesebb építészi feladatok egyike s kétségtelen, hogy az eszméknek ilyetén megérlelése nagyban előmozdítja az építkezés sikerét.
A három megbízott építész legutóbb be is mutatta már a hatóságnak a végleges kiviteli terv alaprajzait, amelyekből kitűnik, hogy a pályatervek szép és célszerű megoldásai igen előnyösen voltak egyesíthetők.
(Szöveg és képek forrása: Magyar Építőművészet, 1909)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése